Fogorvosi szemle, 1974 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1974-02-01 / 2. szám
GLOSSITIS MIGRANS 35 20,2%-ot tesz ki) Schuermann [15] 40—50%-ra becsüli. Az idegrendszeri, pszichés tényezők szerepét már a XIX. század második felében a glossitis migrans első leírói is hangsúlyozták. Cooke [2], továbbá Redmann és mtsai [12] stress hatására a tünetek súlyosbodását észlelték. A panaszok gyakoriságát a 3. táblázat mutatja. Elsősorban savanyú, fűszeres ételekre való érzékenység szerepelt, ritkábban, s főleg a klimax körüli korosztályokban, spontán nyelvégés, gyakori volt a cancerophobia. Mindkét nemnél kb. a betegek egyhatoda volt panaszmentes; nagyrészük nem is tudott nyelvelváltozásáról. 3. táblázat Panaszok gyakorisága Panasz Férfi Nő Összesen Nincs ................. 3 8 11 Van ................... 15 24 39 Összesen .......... 18 32 50 4. A klinikai megjelenési formára jellemző a filiformis papillák pusztulásával járó hyperaemiás foltok keletkezése a nyelvháton és a nyelv szélén (2. ábra). A piros folt területén a fungiformis papillák megtartottak, szélén a filiformis papillák gallérszerűen kiemelkednek (3. ábra). Schuermann [15] szerint a gócok kialakulási ideje 2—10 nap, Kuffer, Brocheriou és Cernéa [7] a ,,turnover”-t 3—4 napra teszik. Zegarelli és mtsai [19] 15—30 percenként fényképfelvételeket készítve megállapították, hogy 2 óra alatt a térképszerű rajzolat teljesen megváltozhat. Tapasztalataink szerint az életkor előrehaladásával a klinikai tünetek kifejezettebbé válnak. 5. A laboratóriumi vizsgálatok közül a vizsgált esetek kb. 40%-ában anémiát, 2. ábra. A nyelv szélén terjedő depapillált tervietek 3. ábra. A nyelvszélre és nyelvhátra terjedő glossitis migrans. A fungiformis papillák megtartottak
