Fogorvosi szemle, 1974 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1974-02-01 / 2. szám

1974. február

LXV1I. évfolyam 2. szám

FOGORVOSI SZEMLE

FŐSZERKESZTŐ: Prof. dr. VARGA ISTVÁN

Szerkesztették: 1908—I9S5, KÖBHÖCZ1 ZOLTÁN dr. 1929—1991. Prot, MORKLLI GUSZTÁV

Fogorvost Szemle 67. 33—37. 1974.

Közlemény a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szájsebészeti és Fogászati Klinikájáról (igazgató: Berényi Béla dr. egyetemi tanár)

Újabb adatok a glossitis migrans klinikai pathologiájához

írta: BÁSÖCZY JOIÍN dr., SZABÓ LÁSZLÓ dr., CSIBA ÁRPÁD dr.

„Exfoliatio areata linguae” névvel írta le Unna [18] 1881-ben a nyelv elváltozását, melyre klinikailag a változó kiterjedésű és alakú vörös foltok megjelenése a jellemző, szélükön a gallérszerűen kiemelkedő filiformis papillákkal. A vörös foltok helyüket és nagyságukat rövid idő alatt változtatják, ezért főleg az angolszász irodalomban „wandering rush”, „erythema migrans” [6, 10], „benign glossitis migrans” [2] néven, a kialakuló térképszerű rajzolat miatt „térképnyelv, lingua geographica” [17], „geographic tongue” [14, 9, 19] néven írták le, míg más szerzők [15, 7, 16] továbbra is az „exfoliatio areata linguae et mucose oris” elnevezést tartják a legmegfelelőbbnek.

Előfordulási gyakoriságát 1941-től 1970-ig a különböző vizsgálók 0,28% és 14,4% között adják meg. Az aetiologiára vonatkozó nézetek nem egységesek. Egyesek veleszületett anomáliának [5, 20], mások acut gyulladásos reactiónak, ill. chronikus erythema utáni állapotnak (lingua geographica) [8, 2] tartják. A befolyásoló tényezők, a kezelés szükségessége és módja terén sem egységes a szerzők álláspontja.

Nagyobb klinikai beteganyagon végzett megfigyelések közül csupán Cooke [2] 39 glossitis migrans esetének feldolgozása ismeretes. Ezért hasznosnak gondoltuk 50 glossitis migrans-os nyelvelváltozásban szenvedő betegünk klinikai és szövettani vizsgálatának eredményeit ismertetni.

Eredmények

1. Betegeink kor- és nem szerinti megoszlását az 1. táblázat mutatja. 50 beteg közül 32 volt nő, 18 férfi, tehát a női nem túlsúlyban van. A nő—férfi arány csaknem 2:1.

Az esetek zöme a 20—29 éves, ill. a 60 év feletti korosztályokban található (27 eset), feltűnően kevés esetet találtunk 30—39 év között. Az esetek kétharmada mindkét nemnél a 40 év feletti korosztályoknál fordult elő.

A nők túlsúlya az irodalmi adatokkal megegyezik, a legtöbb vizsgáló a nő—férfi arányt 2 : 1-nek, ill. 3 : 2-nek találta. A nőknél gyakoribb előfordulás hormonális-, illetve a klimax körül psychés okokra vezethető vissza.

2. A betegség fennállásának időtartama (2. táblázat) alatt azt az időt értjük, mely azóta, hogy a beteg tudomást szerzett nyelvelváltozásáról és a klinikán való jelentkezése között eltelt.