Fogorvosi szemle, 1974 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

18

DIVINYI T. DR. ÉS MTSAI

lati tény, hogy minden adrenalin-felszabadítással járó állapotnál, vagy adrenalin parenteralis bevitele esetén, az Achilles-ínreflex rángássebessége megnő, a reflexidő csökken. Ezt mérni tudjuk, majd a mért adatot ,,adrenalin-aequivalens” értékbe átszámolva igen finom változásokat tudunk regisztrálni, és a különböző hatásokat egymással mennyiségileg össze tudjuk hasonlítani.

Eredmények

Érzéstelenítés:

1. A Lidocain- és Lidocain c. adr.-érzéstelenítés a vérnyomás tekintetében értékelhető változást nem okozott.

2. A pulsusra gyakorolt hatásnál, a Lidocainos érzéstelenítés jelentéktelenül csökkentette a pulsusszámot, míg a Lidocain c. adr. tendenciaszerűen emelte azt.

3. Az Achilles-ínreflex fél-relaxatiós idejének átlagos változásai a Lidocainos érzéstelenítésnél jelentéktelennek mutatkoztak. Egyénenkénti értékelésnél, ha a változásokat a beavatkozás előtti kiinduló értékkel összehasonlítva vizsgáltuk, érdekes megfigyelés adódik. Úgy látszik, hogy a fél-relaxatiós idők változása a kiinduló értéktől függ. Alacsony kiinduló érték esetén a Lidocain hatására a fél-relaxatiós idő többnyire megnyúlik, tehát nyugtató hatást észlelhetünk, magas kiinduló érték esetén a fél-relaxatiós idő többnyire csökken, tehát izgalmi hatást látunk. A hatások azonban csekélyek, így klinikailag nem észlelhetők. Ezzel ellentétben a Lidocain c. adr. hatására a kiinduló érték nagyságától függetlenül minden esetben a fél-relaxatiós idő rövidülése észlelhető.

Szájsebészeti beavatkozások:

1. A keringés paramétereinek vizsgálatánál az érzéstelenítés előtt és után végzett méréseknél értékelhető változást nem észleltünk. Annál nagyobb volt a hatáskülönbség a beavatkozás előtt és a beavatkozás után mért, valamint a nyugalmi vérnyomás értéke között. A systolés vérnyomás értéke átlagosan 12.1 Hgmm-rel magasabb volt a műtőbe lépés előtt a nyugalmi értéknél. A diastolés vérnyomás hasonló irányú változásai jelentéktelenek voltak. A beavatkozást követően a systolés vérnyomás gyakorlatilag a nyugalmi értékre csökkent, azonban néhány esetben visszacsapást is észleltünk, a vérnyomás a nyugalmi érték alá süllyedt. Három alkalommal 30—35 Hgmm-ig terjedő vérnyomás-csökkenést is észleltünk, amelyet mindig erős szorongás előzött meg. Véleményünk szerint a beavatkozást követő vérnyomásesés a psychés ellazulás következménye, amely az említett extrém esetekben oka lehet a fogászati beavatkozásokat követő rosszulléteknek, collapsusoknak. Ehhez valószínűleg nagyban hozzájárul a páciens ülő helyzetben történő kezelése is. A psychés tényezők szerepét látszik bizonyítani az is, hogy a megkönnyebbüléses reakciók csak rövid ideig tartó beavatkozásoknál, extractióknál jelentkeztek, míg ahol maga a beavatkozás is további stimulust jelentett, így hosszabb szájsebészeti műtéteknél, ott a megnyugvásos reakció kimaradt, vagy éppen csak érzékelhető volt.

2. A pulsus-szám változásai ugyancsak jól érzékelhetők voltak. A nyugalmi helyzethez viszonyítva a műtőbe lépés előtt a pulsus-szám emelkedett, a beavatkozás után csökkent, azonban a nyugalmi szintet nem érte el.

3. Az Achilles-ínreflex fél-relaxatiós idejének vizsgálatánál a fél-relaxatiós idők átlaga a beavatkozások előtt igen nagy mértékben megrövidült. Ennek mértéke egyénenkénti értékelésnél a biológiailag nem értékelhető hatástól az 1 mg számított adrenalinadagot megközelítő hatásig változott. Szorongást vé