Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1973-11-01 / 11. szám
XEROSTOMIA 329 T e r n e г, К. — М ó z s i к, Gy. — Németh, Á.: Speichelviskositätsuntersuchungen in Xerostomie Es wurde die Speiehelviskosität bei 27 Patienten mit Xerostomie, und bei 20 Kontrollpersonen untersucht. Es wurde festgestellt, dass die Viskosität der xerostomischen Speichel ungefähr das dreifache des gesunden Speichels sei. Fogorvosi Szemle 66. 329—331. 1973. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogpótlástani Klinikájának (igazgató: Schranz Dénes dr., egyetemi tanár) közleménye A fogpróba szó kettős jelentése szakszókincsünkben írta: К A Á N MIKLÓS dr. Ahány szakma, tudomány, tudományág, annyi szókincs. A tudomány fejlettségének mai fokán igen sok szakszókincset kell elkülönítenünk, s ezeken belül is meg kell különböztetnünk kisebb csoportokat. Bár a szakszókincsek nem nyelvek, jóllehet mégis szokás pl. műszaki-, orvosi nyelvről, fogorvosi nyelvről, s — szakszókincsének gazdagsága miatt — a fogorvostudományon belül is protheticai nyelvről beszélni. A nemzeti nyelvnek fejlődő, hasznos kiágazásai a szakszókincsek, amelyeknek szavai nagy számban áramlanak be a köznyelvbe. Pl. a prothesis szakszó a fogalom általánosan ismertté válásával úgy került bele az össznépi szókincsbe, ahogyan a fogorvosi szaknyelvben él. A közérthetőbb teljes- vagy részleges lemezes fogpótlás elnevezés, valamint a prothesis szó orvostudományon belüli általánosabb jelentése (pl. művégtag, műszem stb.) ugyanakkor idegen a köznyelv számára. A szaknyelveken belül — a pontosabb meghatározás érdekében — egységesnek mondható törekvés az ún. egyjelentósű szavak (Bencédy—Fábián— Rácz—Velcsov) alkalmazása, azaz hogy az egyes fogalmakat, műveleteket stb. különböző elnevezésekkel jelöljenek, tehát hogy egv szóhoz egy jelentés kapcsolódjék, mert a többjelentésű szavak használata félreértésekre, pontatlanságra ad alkalmat. A fogorvosi szaknyelvben e helyes és szükségszerű folyamatnak az ellenkezője tapasztalható a fogpróba elnevezéssel kapcsolatban. Ez esetben a jelentésváltozás olyan módosulása következett be, hogy az eredetileg egvjelentésű szó kettős jelentésűvé vált. Fogpróbának nevezzük: a) a megközelítőleg végleges formában, de a műfogak kivételével ideiglenes anyagból (az alaplemez sellak, a műínv rózsaviasz) készült lemezes fogpótlást, melyet a laboratórium készít el. Pl. Földvári—Huszár: „A viasz sáncos sellak lemezt a felállított műfogakkal együtt fogpróbának nevezzük. . . . Szájba helyezéskor ellenőrizhető a fogpróba illeszkedése, záródása, szépészeti hatása.” Molnár: „Ha a fogpróbán a szájban hibás illeszkedést, fogfelállítást, billenést látunk . . . stb. A fogpróbán nem csiszolunk . . . stb.” b) Ugyancsak fogpróbának nevezzük a fogorvos által a nagyobb részben ideiglenes anyagból készült prothesisen végrehajtott ellenőrző műveleteket is. Pl. Máthé—Bonyhárd: „A fogpróbánál ellenőrizzük az eddigi műveleteknek, főképpen a harapás megállapításának . . . helyes kivitelét stb.” Molnár — Schranz — Huszár:
