Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1973-03-01 / 3. szám
72 SZŐKE ÁGNES DR. ÉS MTSAI Távolság Férfi Nő Együtt P,D, 11,4 11,8 11,6 Td 11,6 1 IA 11,5 R, R, 28,7 27,7 28,2 Ш 28,2 27,6 27,9 P,V, 6,1 5,9 6,0 Tv 11,3 11,1 11,2 L,L, 39,9 39,5 39,7 Tl 49,7 49,1 49,4 nem tartjuk szükségesnek. Vizsgálataink folyamán arra a következtetésre jutottunk, hogy a fogatlanná válást követő 5 éven belül az involutiós jelenségek általában kialakulnak, a későbbiek során a processus alveolaris horizontalis változása ehhez képest elhanyagolható. Ez a következtetésünk az 5 és a 10 éve, vagy régebben fogatlan patiensek adatainak összehasonlításából adódott. A grafikon (lásd a 2. ábra) a fogak és az utolsó rugák viszonyát tükrözi. Lysell vizsgálatai szerint az utolsó ruga a második praemolaris és az első nagyőrlő közé mutat. A mi vizsgálataink ezt a megállapítást nem igazolták. Méréseink azt mutatták, hogy az utolsó rugák 50%-ban a két praemolaris közötti papilla felé, 34,7%-ban pedig a második praemolaris palatinalis felszínének distalis harmadára mutatnak. Vizsgálataink eredményeit összefoglalva megállapíthatjuk, hogy: 1. a szájpadrózsa területét az extractiók, az életkor, valamint az involutiós jelenségek jelentős mértékben nem befolyásolják. Ezt bizonyítja, hogy a PD—P,D, távolságok átlagértékei, valamint az RR—R,R, távolságok átlagértékei megközelítően azonosak; 2. az involutiós jelenségek a fogatlanná válás után öt éven belül kialakulnak. Az utána bekövetkező horizontalis atrophia mértéke gyakorlatilag jelentéktelen, ugyanis a tíz vagy akár a húsz éve fogatlan állcsont méreteinek átlagértéke között nincs jelentős eltérés; 3. a horizontalis sorvadás mértéke a processus alveolaris frontalis részén és a praemolaris fogaknak megfelelő területen megegyezik; 4. az utolsó rugák 50%-ban a két praemolaris közötti ínypapillára mutatnak. A felső állcsont horizontalis atrophias jelenségeinek, valamint klinikai anatómiájának részletesebb ismerete jelentős segítséget nyújt ahhoz, hogy a természetes fogazattal rendelkező állcsonton történt mérések eredményeit a megváltozott körülményeknek megfelelően módosítsuk, és így alkalmazzuk a műfoggarnitúra kiválasztásakor, valamint a készítendő fogsor ívének meghatározásakor. IRODALOM: 1. Gehrke, V.—/’. Marxkors: Gaumenfaltenmuster und natürliche Frontzähne. Deutsch, zahnärztl. Ъ. 24, 273, 1970. — 2. Harper, В. УThe incisive papilla. The basis of a technic to reproduce the positions of key teeth in prostodontia. J. dent. Res. 27, 061, 1948. — 3. Lee, J.: Dental Aesthetics. John Wright, Bristol, 1962.
