Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1973-03-01 / 3. szám

68

ZELLES TIVADAR DR. ÉS MTSAI

ban a fehérjék lebontása, úgy látszik, sokkal lassúbb folyamat, de még ezt a lassú folyamatot is csökkenti a cortison-kezelés. Az actinomycin-D alkalmazásával még más úton is bizonyítani kívántuk a gl. parotis gyorsabb fehérjeanyagcseréjét. Az actinomycin-D selective gátolja a messenger ribonucleinsavak synthesisét, ezen keresztül akadályozza a fehérje-synthesis megindítását. Hatása tehát az adott szövet fehérje-anyagcseréjének intensitásával feltehetően egyenes arányban nő. Az 5. ábra azt szemlélteti, hogy az actinomycin-D a gl. parotisban két nap alatt sokkal jelentősebb súlycsökkenést hozott létre, mint a gl. submandibularis ban.

Megbeszélés

A cortison catabolikus steroid. Ez leginkább az izom- és lymphoid szövetekben mutatkozik meg. Kivételnek látszik a máj, amelynek súlya a kezelés során nő és több fehérjét is synthetizál [10]. Számos enzim, elsősorban a gluconeogenesisben részt vevők, synthesise fokozódik a májban [11]. A hatásmechanismus kérdésében ma még megoszlanak a vélemények. A gluconeogenesis során jelentkező nagyobb szabadaminosaV-kínálat nemcsak a májban adná meg a lehetőségét az intensivebb fehérje-synthesisnek, hanem más szövetekben is, mégis ennek éppen az ellenkezője történik. Jelenlegi ismereteink amellett szólnak, hogy a glucocorticoidok szövetenként különbözőképpen, specifikusan, esetleg a géntevékenység szabályozásán keresztül befolyásolják a fehérjesynthesist.

Kísérleteinkben egyértelműen bizonyítottuk a cortison catabolikus hatását a gl. parotisban. A gl. submandibularisban a vizsgált paraméterek alapján a hormonnak ilyen hatását nem tudtuk kimutatni. A kezeletlen állatokban a jelzett aminosav beépülésének nagyobb intenzitása, a beépült áctivitás gyorsabb csökkenése és az actinomycin-D erősebb hatása a gl. parotisban a mirigy gyorsabb fehérje-anyagcseréjét bizonyítja a gl. submandibularishoz viszonyítva. Ez feltételezhetően egyik összetevője a két mirigy reagálásában talált különbségnek, de azt egymagában nem magyarázhatja meg.

Kísérleteinkben két, functiójában és morphologiájában közelálló szervben demonstráltuk a cortison jelentősen eltérő hatását. Vizsgálataink bővítik a vizsgált szövetek sorát és a hatásmechanismus új aspektusát vetik fel.

IRODALOM: 1. Sreebny, L. M., Schneyer, •/. (ed. by) Salivary glands and their secretions, p. 47—177., Pergamon Press, London, 1964. — 2. Fábián T., Zelles T., Pucsok J.: Fogorvosi Szemle, 60, 282, 1967. — 3. Zelles T., Gáti T., Csalay L., Frenkl R., Budavári I., Sós J.: Z. Vitalstoffe-Zivilisationskrankheiten, 11, 145, 1966. — 4. Zelles T , Csalay L., Keszler /'.. Archs. oral. Biol. 12, 297, 1967. — 5. Zelles TKeszler P., Gáti T., Pósch E.: Acta Physiol. Acad. Sei. Hung. Suppl., 37, 379, 1970. — 6. Zelles T., Antal S. M., Gáti T., Keszler P.: X. Biokémiai Vándorgyűlés Előadásai, It. Kötet, 231. о., Esztergom, 1969. — 7. Zelles T., Keszler P., Li-Bok-Nam, Gáti T.: Proceedings of the 8th Hungarian Meeting for Biochemistry, p. 116., Szeged, 1907. — 8. Zelles T., Keszler P., Pósch E., Selmeci L.: Proceedings of the 9th Hungarian Meeting for Biochemistry, p. 23., Veszprém, 1968. — 9. Osborne, J. C., Kowalewski, К.: Surgery Gynec. Obstetr. 103, 38, 1956. — 10. Clare, I.: J. biol. Chem. 200, 69, 1953. — 11. Weber,G.: Action of glucocorticoid hormone at the molecular level. In: Function of the adrenal cortex. Volume 2., p. 1059—1135. Ed. by McKerns, K. W., North Holland Publishing Company, Amsterdam, 1968.

T. Зелле ш, И., Борош, Т. Гати, И. Селени: Исследование белкового обмена слюнных желез у крыс, затравленных кортизоном

У крыс, затравленных кортизоном понижается вес околоушных желез, а также содержание метионина в них и встраивание меченого метионина 7. В подчелюстных железах эти изменения не настугтали. На более быстрый белковый обмен околоуш-