Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1973-07-01 / 7. szám

TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK 221 Felkért hozzászólók még: Métneki János dr. (Egészségügyi Felvilágosítási Központ) és Rigó János dr. (Kórélettani Intézet). Prof. Adler Péter dr. (Debrecen) a zárószóban értékeli az elhangzott bevezető előadást és a hozzászólásokat. Ma már nem vitatja senki, hogy a F-ionnak caries-védő hatása van; ami vitatott, az csupán az alkalmazás módja. Helyi alkalmazása ecsetelés, fog­krém, gélé stb. formájában nem zárja ki az ingestio fokozását, mert az esetleg lenyelt F-mennyiség minimális. Az ingestio fokozásának különböző módjai viszont kölcsönö­sen kizárják egymást; ezért nem tud egyetérteni a F-tabletták adagolásának kiterjesz­tésével, mert ez útját állná az ingestio fokozásának kollektív módszerekkel (az ivóvíz F-dúsítása, ill. F-dúsított asztalisó használata). Egyébként is aggályosnak tartja, hogy gyógyszerként kerüljön adagolásra olyan ágens, amely más úton kedvezőbben adagolható. A F-dúsított sóval kapcsolatban kedvezőnek ítélhető az emberi ingestióra kerülő és nem kerülő mennyiség aránya; megoldásra vár a kereskedelmi „terítés” problémája. Az ingestio fokozása a fogazat védelmére optimálisnak tartott szintre, minden eddig egybehangzó tapasztalat szerint, mentes minden káros anyagcsere-hatás­tól. 1973. május 4. A Szegedi Fogászati és Szájsebészeti Klinika előadásai Szentpétery József dr.: A Bennet-mozgás értelmezése és modellezése A mandibula oldalmozgását rotatióként értelmezik, ebből levezethető a balansz­­oldali fej kisfokú medialis elmozdulása. Így a Bennet-mozgás geometriailag értelmez­hető, sőt nagysága számítható. — Modellként szerző körtárcsát alkalmaz, amely két párhuzamos sín közt elfordulhat vagy elcsúszhat. A tárcsához kapcsolódik a haránt­tengely olyan módon, hogy rögzíteni lehet a tárcsa átmérőjén, vagy az előtt, vagy éppen mögötte. A tengely előretolása a munkaoldal felé történő translatiót ad a forgó mozgás­hoz, hátrahelyezése viszont balansz-oldalit. Így valamennyi egyéni változat beállítható. Hozzászóltak: Béky József, dr., Prof. Kemény Imre dr., Prof. Varga István dr., Kaán Miklós dr. Szabó György dr.—Csernay László dr.: A scintigraphia diagnosztikus értéke a nyál­­mirigy-daganatok vizsgálatában A nyálmirigy-scintigraphiának egyik legfontosabb jelentősége a nyálmirigyek és környéki daganatok diagnosisához nyújtott segítség. A mozgó-detectoros és gamma­kamerás scintigraphiával felvilágosítást nyerhetünk a daganatok helyzetéről, határai­ról, metastasisokról és a műtét után visszamaradt nyálmirigy-állományról. A daganat szövettani felépítéséről, praeoperative legtöbb felvilágosítást a daganat időbeli izo­tóp-dúsításának mérésével (histogramm) kaphatunk. Hozzászóltak: Prof. Berényi Béla dr., Nitsche Hermin dr., Csiba Árpád dr., Béky József dr. 1973 május 11. Makra Csaba dr. (Gödöllői Rendelőintézet) — Pethő Ede dr. (Pest megyei Vértransz­fúziós Állomás): Maradófogak aplasiája és retentiója A fejlődési rendellenességek irodalmi áttekintése után ismertetik saját esetüket. 22 éves nőbeteg maradófogai közül egy sem nőtt ki, alul-felül 7—7 retentióban van, 9—9 pedig aplasiás. A szájban csak persistaló tejfogak találhatók, három megfelelő klinikai koronával rendelkezik, a többi a gingiva szintjéig (vagy 1—3 mm-rel e fölé) tört elő. A szülők első unokatestvérek. A beteg chromosoma-analysise (4 p syndroma) a gene­­ticai aetiologiát bizonyítja. Az eset protheticai megoldása: persistaló tejfogait hasz­nálták fel elhorgonyzásra, alul két teleszkópos akrilát lemezt készítettek, felül mintára öntött vázlemezt kapott csapos-teleszkópos rögzítéssel. Hozzászóltak: Pro}. Hattyasy Dezső dr., Szentbe István dr. Kunvári Bella dr. Piry Hedvig dr.—Végh Tibor dr. (Csengery utcai Rendelőintézet): Multiplex replan­­tatio felső fogak traumás disiocatiója esetén 18 éves leány traumás sérülése következtében, a 21 | 123 fogai tengelyirányban, mélyen a maxillába tolódtak. Műtéti feltárást végeztek, a | 1 fogat, melynek gyökerén harántfractura volt, retrográd úton gyökértömték, az apicalis részt eltávolítva, a többi

Next

/
Thumbnails
Contents