Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1973-07-01 / 7. szám
TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK 219 vonható következtetéseket foglalják össze. A legtöbbet vitatott az odontoblastok szerepe a fájdalom közvetítésében. A submicroscopos structura alapján nem indokolt az odontoblastok és a pulpában hozzájuk csatlakozó bipolaris fibroblastok hozzásorolása a sensoros apparátushoz. A velőtlen, ill. velőtlenné vált idegrostok bősége a praedentinben, és az odontoblast nyúlványmentén kimutatható synapsisok a dentin beidegzéséről tanúskodnak. Petrucz Katalin dr. (Szájsebészeti és Fogászati Klinika): Nyálenzimek jelentősége diagnosticai szempontból A nyálenzimeket a szervezeten belüli legkülönbözőbb kóros folyamatokkal összefüggésben vizsgálja. Ismerteti, hogy a külön-külön mért nyál-cholinesterase-, kollagenase-, hyaluronidase- és amylase-activitások mennyiségi meghatározása bizonyos kórformák között a normálistól eltérő értékeket mutatott. Ennek alapján fenti enzimek egymáshoz viszonyított részarányait értékelve a liquor szérum és nyáladagban, jellegzetes indexet próbál kialakítani ugyanazon kórformán belül. Biometriai számításai az enzimkoncentrációk logaritmusa alapján hozzák közös nevezőre a különböző módszerekkel mért enzimactivitásokat. Tumoros és egészséges szérum- és nyálenzimek egymáshoz viszonyított parciálisai az enzimek diagnosticai felhasználhatóságát szolgálják. Nitsche Hermin dr., Vályi Edit dr. (Szájsebészeti és Fogászati Klinika): A nyálmirigydaganatok és a Sjögren-syndroma radiológiai vonatkozásai 760 beteget felölelő sialographiás anyagukban 77 Sjögren-syndroma fordult elő. Mivel a sicca syndrománál a nagy nyálmirigyekben sokszor tapintható körülírt csomó, felmerül a tumortól való elkülönítés kérdése. A nyálmirigy-elváltozást a histologia lymphoepithelialis laesiónak nevezi. Talaján malignizálódás is lehetséges. Beteganyagukban négy ilyen beteg fordult elő. A sialogramm segítséget nyújt a sialoadenomák felismerésében és kizárásában, a sicca syndroma malignizálódásának kimutatásában, valamint a benignus lymphoepithelialis laesiónak a malignus nyálmirigy-tumortól való elkülönítésében. Bőgi Imre dr. (Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika): Frontfogak előtörési rendellenességei és azok sebészeti-orthodontiai korrekció ja Az aránylag gyakran előforduló fogelőtörési rendellenességek nemcsak esztétikai zavart okoznak, hanem akadályozzák a rágást, harapást és a hangképzést is. Ezeknek a rendellenességeknek a korrigálása a kiváltó októl és a beteg életkorától függően több úton történhet. Leggyakoribb a sebészi-orthodontiai gyógyítás. Előadó az anomáliákat meghatározott szempontok szerint osztályozta és egyben bemutatta a korrigálásukra alkalmazható therapiás módszereket. Hidasi Gyula dr. (Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika), Juhász Jenőné dr. (Konzerváló Fogászati Klinika): Fogváltás, csontérettség, életkor A fogváltás időszakában levő 83 gyermek klinikai- és röntgenvizsgálata alapján (intraoralis- és kéztőcsont-röntgenképek) megállapították, hogy a fogazat és a csontrendszert jelképező kéztőcsontok az esetek 60 %-ában egymással párhuzamosan fejlődnek, 40 %-ában viszont bizonyos disproportionáltság mutatkozik. 1973. április 13. A Debreceni Stomatologiai Klinika előadásai Bohátka László dr.: Óriás cysta a marillában Két eset ismertetése, az első: 27 éves férfi globulomaxillaris cystája. A második: nasopalatinalis v. canalis incisivus cysta 47 éves férfin. A közlemény később részletesen megjelenik a Fogorvosi Szemlében. Hozzászólt: Szén the István dr. Bencze Jolán dr.: Arctáji fájdalmak A fájdalom vitalis érzésféleség, amelyet a nociceptiv receptorok vesznek fel, és három neuronból álló afferens pálya továbbít az érző cortex részhez. Az arcot és szájat a nervus trigeminus, n. facialis, n. glossopharingeus és n. vagus látja el fájdalomérző idegekkel. A fogaknak csak nociceptiv idegellátásuk van, s ebben különböznek szervezetünk más szöveteitől. A fájdalom ingerküszöbe az egyes embereken közel azonos, a válasz-reactióban azonban nagy egyéni különbségek vannak. A fájdalom minőségének megítélése a beteg panasza és a kísérő objektív tünetek megfigyelése alapján lehetséges. Elengedhetetlen a fájdalom helyének, időbeli lefolyásának, típusának meghatározása, és annak eldön
