Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1973-06-01 / 6. szám

1973. június LXVI. évfolyam 6. szám FOGORVOSI SZEMLE FŐSZERKESZTŐ: Prof. (Ír. VARGA ISTVÁN Szerkesztették : 1908— l»as. KOK M ÖCZ Y ZIILTAN <lr, I9S9—1931. Prof. MO KELLI GUSZTÁV Fogorvosi Szemle 66, 161—163. 1973. Fővárosi Onkoradioloyiai Intézet, Weil Emil Területi Vezető Kórház (Osztályvezető főorvos : Vándor Ferenc dr.) közleménye A felső állcsont asynchron kettős tumora Irta: GOMBOSI JÁNOS dr. Rosszindulatú daganatban szenvedő betegeknél meglepő gyakorisággal (1,78%) fordulnak elő más szervekből kiinduló, szövettanilag az első daganat­tól teljesen eltérő szerkezettel bíró secundaer daganatok [1]. A másodlagos daganatok jelentkezési ideje igen különböző. Az egyidőben jelentkező synchron daganattól az elsődleges daganat gyógyulása után évtizedekkel jelentkező má­sodik tumorig terjedhet. Ugyanazon szervben jelentkező, egyidőben fellépő, vagy később megnyilvá­nuló második tumor általában akkor fogadható el kettős tumornak, ha szövet­tani szerkezetük teljesen eltérő. Az egy szervben jelentkező multiplex tumorok a kettős daganatok csoport­jában ritkábbak, és kiváltásukban a chronikus irritativ fizikai és kémiai té­nyezők, továbbá aránylag gyakran radiogen tényezők szerepelnek. Ismeretes, hogy már az aránylag kis dózisú besugárzás (epilatio, favus, ekze­­ma stb. kezelése) is vezethet késői radiogen tumor keletkezéséhez. Nagyobb az előfordulási valószínűsége a rosszindulatú daganatok besugárzása után a heges, teleangiectasiás szövetekből kiinduló rosszindulatú tumornak, amennyiben a rosszindulatú tumoros beteg ezt az időt megéri, mivel a radiogen tumor fellépte a kezelés után általában minimálisan nyolc-tíz évvel várható. Malignus tumorok kezelése során az ionizáló sugárhatás területén az ép szö­vetekben is bekövetkező degenerativ elváltozásokkal számolunk. Ezek jelentő­sége a malignus tumorok gvógvulása és gyógyítása szempontjából másodrendű [2]­Az életmentő okból adott sugárkezelés után késői radiogen tumor valószínű­sége csekély, ezt a lehetőséget az aktív kezelés elvégzésekor nem lehet tekin­tetbe venni. Radiogen tumorok esetében a szövet-degeneratio kiváltására alkalmas dózis, az átsugárzott test-volumenben levő szövetek reactiója és a besugárzás után el­telt időtartam az, amelyeket a radiogen tumor kifejlődésének szempontjából figyelembe kell vennünk [3]. A besugárzás után eltelt időtartam vonatkozásában elsősorban a fiatal kor problémája kerül előtérbe. Radiogen tumorok kifejlődéséhez több évtized lehet

Next

/
Thumbnails
Contents