Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1973-01-01 / 1. szám

2 KAÁN MIKLÓS DR. 3. A harapási sablonok alaplemeze a gipszmintára kézzel adaptált ideiglenes sellak lemez, amelynek rögzítettsége rosszabb, a környezethez való viszonya más, mint a végleges alaplemezé (stabilizálásra a gyakorlatban nem is töreked­nek). Fekvése bizonytalan , megmunkálása az esetek többségében durva, s mind­ezek mellett sokszor még a barna szín is zavarja a patienseket. Tapasztalatom szerint a harapási magasság és a centrális relatio pontos meghatározásának két alapvető feltétele van: a fogorvos és a patiens közötti harmonikus, zavartalan együttműködés, valamint az, hogy a sablon alaplemezének tulajdonságai (stabilitása, a nyálkahártya-csontalapzathoz való viszonya, kidolgozottsága stb.) a végleges alaplemezével azonosak legyenek. A sellaklemez e követelmé­nyeknek nem felelhet meg. Alkalmazása számos hibalehetőséget rejt, bizony­talanná teszi az ellenőrzést, s a patiensekre gyakorolt psychés hatása — a neuro­muscularis reflexmechanismus irányító tevékenysége révén — sok esetben ked­vezőtlen feltételeket teremt a velük való cooperatióhoz is. 4. A fogpróbákon csak korlátozott ellenőrzésre van lehetőség, ezért az eset­legesen végrehajtott correctiók sem lehetnek teljes értékűek. A fogpróba bi­zonytalan fekvését, rossz stabilitását általában a sellaklemeznek tulajdonítják, pedig a fogtechnikus által sablonosán kialakított felépítményrész, a viasz műíny felület (az esetek túlnyomó többségében a műíny felületek elkészítésére vonatkozóan a laboratórium orvbsi utasítást nem kap), és a spatium interal­veolare közötti incongruentia, a bucca és a nyelv hatása e felületekre a fog­próba elmozdulását okozhatja. A fogorvos a stabilitás javulását attól az alap­lemeztől várja, amelyet több heti munka után sem ellenőrizhetett, s amelyre majd egy olyan felépítmény kerül, amely az alaplemeztől függetlenül készült, s nem tudható hogyan befolyásolja, nem rontja-e az alaplemez sok esetben csekély stabilizáló hatását. A sellaklemez és a végleges alaplemez közöti különbség a centrális occlusio ellenőrzését is bizonytalanná teszi. A rágó­felület stabilitást befolyásoló szerepének ellenőrzésére úgyszólván nincs lehető­ség, mert a rózsaviaszban rögzített fogak már kis terhelésre elmozdulnak. Ezért e fogpróbákon csak a fogfelállítás esztétikai szempontjai és a fogszín ellenőrizhető megbízhatóan. 5. A hagyományos eljárás a felépítmény stabilisatió érdekében történő alakítására sem biztosít megfelelő lehetőséget, ugyanis a felépítmény alakja, környezetéhez való viszonya, másképpen befolyásolja a sellaklemezt, s majd másképpen a végleges akrilát alaplemezt. Ezért ideiglenes alaplemezen a fel­építmény stabilitást befolyásoló szerepe bizonytalanul, rosszul ellenőrizhető. Ennek az eljárásnak hiányosságait, a hozzá tartozó szemléleti mód korsze­rűtlenségét az egyetemi protheticai oktatás során is felismertük. Irodalmi áttekintés Az irodalomban találunk néhány szerzőt, akik a teljes alsó prothesis készí­tésének egyes munkafázisaihoz az ideiglenes sellaklemezt nem tartják meg­felelőnek. Craddock a fémlemezes teljes alsó prothesis készítésekor javasolja, hogy a harapási sablon alaplemeze már a kész fémlemez legyen. Langer és Michmann, Neil és Nairn, valamint Hromatka a harapási magasság és a centrális relatio pontos meghatározásához, Russel és Schwindling a polírozott felszínek kialakításához akrilát alaplemez alkalmazását ajánlják. Akrilát bázislemez-módszer Azért, hogy a hagyományos eljárás előbb említett hibáit, s azok következ­ményeit elkerülhessük, az alsó teljes prothesis készítésének munkamenetét

Next

/
Thumbnails
Contents