Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1973-05-01 / 5. szám
MARADÓFOGAK 145 Fogorvosi Szemle 66, 145—151. 1973. A szegedi Orvostudományi Egyetem I — II. sz. Fog- és Szájbeteg Klinikájának (igazgató : Tóth Károly dr. egyetemi tanár) közleménye Maradófogak extractióinak gyakorisága és okai írta: KESZTHELYI GUSZTÁV dr. és TÓTH KÁROLY dr. Az emberi fogazatra ható általános és helyi tényezők sokasága — leggyakrabban fogszuvasodás és fogágybetegségek következményeként — előbb-utóbb a fogazat egy részének vagy egészének elvesztését eredményezheti. Több hazai és külföldi közlemény foglalkozott már a fogeltávolítások indicatióival, a fogak mortalitásával és letalitásával, az elfogatlanodás dinamikájával, valamint az egyes fogtípusoknak a veszteségben való részvételével. A módszer tükör és szonda segítségével végzett keresztmetszet-vizsgálatok [7,8,10,19,20,21,22, 23], illetve az extractiós naplók adatainak tanulmányozása [2, 3, 4, 5, 9, 15, 16, 25] volt, Bennünket az a kérdés érdekelt, hogy a maradófogazat vesztesége milyen mértékben jön létre caries, illetve parodontosis következtében. Caries epidemiológiai vizsgálatok szempontjából ugyanis nem lényegtelen, hogy a*fogágybeteg - ség és egyéb okok következtében eltávolított fogak mennyire befolyásolják az M értékét. Hazánkban 30 éves kor felett a DMF-index több mint 50%-át az M adja [24]. Továbbá viszonylag keveset tudunk a fogágybetegségek gyakoriságáról, valamint arról, hogy ezek melyik életkorban és milyen mértékben vezetnek a fogak elvesztéséhez. Hazánkban csak Bruszt [6] végzett ilyen irányú vizsgálatokat, aki — az eltávolított nem szuvas fogak vizsgálata alapján— a parodontosisos veszteséget Jacksonnal [11] szemben viszonylag kicsinek találta. Tóth K. a 30-as életévekben feltételezett carieshajlam-csökkenést, majd a 40-es években ismét emelkedő DMF-indexet ábrázoló görbék lefutásából valószínűsíti, hogy az 50-es években 8%, a 60-asban 13%, a 70-esben 25% M növekedést a fog ágy betegsége okozza [24]. Jelen vizsgálatban célkitűzésünk az volt, hogy a caries és a fogágybetegség következtében végzett fogeltávolítások megoszlásáról közelebbi adatokat nyerjünk. A kérdés vizsgálata nagyon nehéz, mert a keresztmetszetvizsgálatok végzésekor megbízható válaszokat a populációtól nem kaphatunk. De nem megbízható az ambulans naplók adatainak tanulmányozása sem. Ugyanez a megállapítás vonatkozik az eltávolított fogak vizsgálatára is. Ha az eltávolított fogon szuvasodást nem találunk, nem biztos, hogy az extractiónak parodontosis volt a közvetlen oka. De ennek az ellenkezője is lehetséges, vagyis, ha a fogon caries van, az eltávolítás oka lehet parodontosis is. Vizsgálati anyag és módszer Klinikánkon Szeged járás 13 községét ellátó fogászati szakrendelés működik. Adatainkat e szakrendelésen 1965 — 70 között megjelent fogbetegekről készült járóbetegnaplóból merítettük. A bejegyzett diagnosisokból az esetek egy részében nem tudtuk eldönteni, milyen folyamat következményeként kellett a fogat eltávolítani. További hiányosság, hogy a naplóban életkorbejegyzést nem találtunk, ennek következtében adatainkat életkor szerint nem tudtuk feldolgozni. Anyagunkba 6 éves kortól a legidősebbekig minden korosztály bekerülhetett. Módszerünk tehát a statisztikai követelményeknek csak részben felel meg. Az esetek zömében a fogeltávolítás okát a naplóba egyértelműen bejegyezték. Ilyenek voltak: a caries következtében létrejött fogbélgyulladás, elhalás, a koronái rósz destruálódása és a periapicalis tér chronikus gyulladásai (1. csoport), továbbá a paradonto-
