Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1972-03-01 / 3. szám
72 KAÁN MIKLÓS DR. Ha a funkciós lenyomat üresjárati stabilitását nem tudtuk biztosítani, valamint, ha egyensúlyi helyzetéből már csekély terhelésre kimozdul, akkor a kész protézis stabilitása csak az alaplemezre kerülő felépítmény (buccalis és lingualis polírozott felszínek, occlusiós felszínek vertikális helyzete, súlynövelés stb.) tervszerű individuális kialakításával javítható, s ez elsősorban a bázislemez módszer (Kaán) alkalmazásával valósítható meg. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, s a felépítmény elkészítését sablonosán a laboratóriumra bízzuk, akkor a kész protézis rögzítettsége az esetek nagy többségében rosszabb lesz annál, mint amit a funkciós lenyomaton végzett ellenőrzés alapján várhatnánk. Az egyéni kanálnyelek készítésének és elhelyezésének szempontjai Tapasztalatom szerint a funkciós lenyomat valamennyi mozzanatának sikeres kivitelezéséhez az alsó egyéni kanalakat Joglekar, Singford, Neil és Nairn, valamint Stephens javaslata alapján három — a kétoldali molaris és a frontális tájékra helyezett — nyéllel kell ellátni. A három kanálnyél alkalmazása csak akkor lehet eredményes, ha a nyelek elkészítésekor, helyzetük meghatározásakor az alábbi szempontokat vesszük figyelembe. A kanálnyelek: 1. a gerincélvonalra és azzal kb. párhuzamosan legyenek elhelyezve, 2. a rágósíkra merőleges állásúak legyenek, 3. magasságuk azonos legyen a két alsó középső metsző élének, illetőleg az alsó első molarisok occlusiós felszínének a fogatlan gerincéitől mért vertikális távolságával, 4. alakjának, méreteinek meghatározásakor az alsó középső műmetszők és az alsó első műőrlők jellemző méreteinek átlagértékét vegyük figyelembe (1. táblázat; a táblázat adatainak összeállításakor figyelembe vettem korábbi méréseim eredményeit is, Kaán, Kovács— 1. táblázat Az alsó egyéni kanálnyelek méretei mm-ben Magasság Mesio-Vestibulodistalis oralis átmérő átmérő Frontális nyél ................. 10 10 3 Molaris nyél ...................... 14 10 6 Kaán), 5. a molaris nyeleket a tuberculum alveolare mandibulae mesialis széle és a frenulum buccale közötti távolság felezőpontjára helyezzük. Ez a terület általában a fogatlan gerinc legmélyebb pontja, megfelel kb. az alsó első műőrlő helyének. A frontalis nyelet az alsó középső metszők területének megfelelően helyezzük el. A frontalis és a molaris nyél magasságát a gerincéitől mérjük. A kanálnyelek axialis, valamint az axialis és occlusalis felületei közötti éleket le kell gömbölyíteni. Akrilát egyéni kanál esetében a kanál merevítése érdekében célszerű, ha a frontalis és a molaris nyelek között a gerincélvonalra, azzal párhuzamos és a rágósíkra merőleges állású 2—3 mm magas és 2 mm széles akrilát gerincet alakítunk ki (7. ábra). Sellak egyéni kanál merevítését a gerincéihez viszonyítva lingualisan elhelyezett dróttal biztosítsuk, amely mindkét oldalon a moralis nyelektől kb. 10 mm-rel distal-felé érjen. A kanálnyelek egységes kivitelezése csak úgy valósítható meg, ha a kívánt méretek alapján előre készítjük el az akrilát nyeleket, melyek sellak vagy akrilát egyéni kanálra egyaránt rögzíthetők (8. ábra). Az előre elkészített v. előregyártott kanálnyelek a fogtechnikus munkáját is egyszerűsítik.
