Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1972-02-01 / 2. szám

1972. február

LXV. évfolyam 2. szám

FOGORVOSI SZEMLE

FŐSZERKESZTŐ: Pro!, dr. VARGA ISTVÁN

Szerkesztették: 1908—1935. KORMOCZV ZOLTÁN dr., 19*«—1931,, Prof, M О It E L 1,1 GUSZTÁV

Fogorvosi Szemle 65. 33—36. 1972.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szájszebészeti és Fogászati Klinikája (igazgató: Herényi Béla dr. egyetemi tanár) és Mikrobiológiai Intézete

(igazgató: Alföldy Zoltán dr. egyetemi tanár) közleménye

Lymphocyta transformatiós vizsgálatok recidiváló

aphthásokon

írta: SALLAY KORNÉLIA dr., DÁN PÁL dr., KULCSÁR GIZELLA dr.

és NÁSZ ISTVÁN dr.

Az emberi lymphocyták napokig életben tarthatók 37 °C-on tápfolyadékban, sőt, blastogenesisre és oszlásra is bírhatok. A blastogenesis kapcsán a kis lymphocyták magja, cytoplasmája megnagyobbodik, basophilebb (pyroninophil) lesz, a sejt fehérje-, RNS-, DNS-szintézise fokozódik, interferon, lymphotoxin, a macrophagok letapadását elősegítő ún. migratiót gátló faktor keletkezik a lymphoid sejtben. Ezt a folyamatot specifikus és nem-specifikus stimulánsokkal idézhetjük elő. Specifikusnak nevezzük a lymphocyta transformatiónak azt a módját, amikor sensibilizált egyén lymphocytáit hozzuk össze homolog antigénnél. Ilyenkor a lymphocytáknak csak egy része (6—30%-a) reagál blastos transformatióval. Ez az in vitro reakció az intracutan bőrpróba aequivalense. Ezért diagnosztikus célból leginkább olyankor végzik, amikor a bőrpróba a betegre nézve veszélyes volna: pl. gyógyszerallergia eseteiben. Nem-specifikus stimulans pl. a phytohaemagglutinin, egy növényi eredetű mucoprotein, amely egészséges egyén lympohcytáinak 50—100%-át transfer - málja blasttá 2—3 nap alatt [6].

A recidiváló aphthák kialakulásában, úgy látszik, a lymphocytáknak különösen fontos szerepük van. Az aphthás fekély sejtes beszűrődése főleg lymphocytákból áll [2]. Lehner [4] az autosensibilizált lymphocytáknak tulajdonít fontos szerepet.

Előző vizsgálataink során mi 1-es típusú adenovírust izoláltunk aphthákból, és adeno- és herpesvirus antigéneket mutattunk ki immunfluorescens módszerrel aphtha-kaparékokban [7, 1]. Ez a két vírus előfordulhat latens formában a száj - és torokképletekben, panaszokat sem okozva, ezért a recidiváló aphthákban betöltött szerepük bizonyításra szorul. Az ellenanyagtiter szignifikáns emelkedését a két vírus ellen recidiváló aphthásokon kimutatni nem lehet. Bőrpróbákat végezni pedig adenovírus-antigenekkel veszélyes, tekintettel azok állatokon kimutatott oncogen voltára. Ezért in vitro test segítségével próbáltuk megvizsgálni recidiváló aphthás betegeink sensibilizáltságát 1-es adenovirus- és herpesvírus-antigennel szemben.