Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
32 TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK Hozzászóltak: Vályi Edit dr., Bánóczy Jolán dr., Prof. Berényi Béla dr., Kővári Ferenc dr., Pietrula Uarda dr., Csillag Zoltán dr. Gyenes Vilmos dr.—Benes Gizella dr.—Unger Péter dr.: A sublingualis ranulák konzervatív terápiája A ranula új terápiás lehetőségét ismertetik. Kombinált konzervatív eljárás, mely a ranula bennékének extraoralis behatolásból történő leszívásából és ezután 2 ml 10%-os bizmuthoxychlorid befecskendezéséből áll, majd ezután azonnal 300 R röntgenbesugárzást alkalmaznak a submandibularis régióra. A módszert először Cohen alkalmazta. Az eljárás hatásmechanizmusa: A ranula-zsákba deponált bizmutsó, mint magas rendszámú közeg, kb. negyvenszeresére fokozza a röntgenbesugárzás következtében létrejött helyi ionizációt, mely a seeundaer sugárzást többszázszorosára növeli. Ez a hatás csak a szorosan localizált területen következik be, mely során a ranula-zsák izoláltan elpusztul. — 12 sikeresen gyógyított esetről számolnak be. A módszer előnye, hogy technikailag egyszerű, a betegeknek minimális panaszokat okoz és recidivamentességet biztosít. Hozzászóltak: Prof. Berényi Béla dr., Prof. Balogh Károly dr., Sugár László dr., Vályi Edit dr., Kocsis Antal Gábor dr., Kővári Ferenc dr. 19 71. október 2 2. Szabó Éva dr.: Hibás fogpótlás diagnosztikai mulasztás folytán A beteg panasza klinikai jelentkezésekor a jobb oldali arcfél duzzanata, gennyürülése a jobb oldali felső elülső fogak mellől. A klinikai vizsgálat és a röntgenogrammok alapján cysta „globulomaxillaris” 1. d.; „retentio 23” diagnózist állítottak fel. A két pathologiás állapot olyan fogstátust eredményezett, ami a beteget már korábban fogpótlás készíttetéséhez vezette. A kívánt fogpótlás 3 évvel ezelőtt előzetes rtg-vizsgálat nélkül készült. Ezen diagnosztikai mulasztás eredményezte a jobb oldali „globulomaxillaris” cysta növekedését és fertőződését. Hozzászóltak: Sugár László dr., Kocsis Antal Gábor dr., Somján Iván dr., László Jenő dr„ Csiba Árpád dr. Prof. dr. Váczi Lajos: A vírusok szerepe a daganatok keletkezésében A daganatok vírus-eredetének kutatása lényegében a század elején kezdődött, s napjainkig egyre fokozódik. Ma már igen sok állatfajta daganatainak vírusos eredetét sikerült kétséget kizáróan igazolni, s a vírusok külön csoportját alkotják az ún. tumor-vírusok. E vírusok okozta sejttranszformáció tanulmányozása az oncogenesis folyamatának megértéséhez nagy segítséget nyújt. Az emberi daganatok közül a cervix carcinoma, a Burkitt lymphoma és a leukaemiák esetében nagyon is valószínű, hogy azokat vírusok —- elsősorban a herpes csoportba tartozó vírusok — okozzák, de az adatok még további bizonyításra szorulnak. Hozzászóltak: Kunvári Bella dr., Sallay Kornélia dr., Lőrinczy Ervin dr., Csiba Árpád dr., Prof. Balogh Károly dr. 19 71. október 2 9. Hollósi Katalin dr.: Hypernephroma metastasist utánzó ectopiás nyálmirigy-adenoma. 29 éves nő nyakának bal oldalán hónapok alatt növekedő diónyi daganat biopsiája történt egy vezető kórházban. Szövettani dg.: Hypernephroma metastasis. Részletes kivizsgálással sem testüregi, sem fej-nyak táji primaer daganatot nem találtak. —A beteg reménytelen sorsa miatt súlyosan neurotikussá vált. Ismételt kivizsgálás során, a daganat szövettani képének revíziója: a folyamat nyaki nyirokcsomóban levő ectopiás nyálmirigy-adenoma ún. „wasserhellsejtes” variánsának minősül. Néhány hónap múlva a visszamaradt daganat teljes kiirtása történt, a szöveti kép azonos, a beteg hónapok óta panaszmentes. Az eset példázza a nyirokcsomókban előforduló ectopiás mirigyszövet és daganatainak diagnosztikai-prognosztikai jelentőségét. Hozzászóltak: Prof. /Varga István dr., Prof. Berényi Béla dr., Kunvári Bella dr., Vályi Edit dr., Csiba Árpád dr. Lelkes Kornél dr.: A szájnyálkahártya intermediaer zónáinak clinico-pathologiai jelentősége A szervezetben, így a szájban is vannak átmeneti zónák, melyek a betegségek korai megjelenési helyei; a recidivák is ide lokalizáltak. A száj nyálkahártyán 6 ilyen átmeneti zóna van. Előadó 50 színes diapozitívon mutatta be ezeknek jelentőségét. Hozzászóltak: Sugár László dr., Kocsis Antal Gábor dr., Csillag Zoltán dr., Prof. Balogh Károly dr.
