Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1972-09-01 / 9. szám
270 SZABÓ M. DR.—DOBY D. DR. Fogorvosi Szemle 65. 270—274. 1972. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Stomatologiai Klinikája (igazgató : Adler Péter dr., egyetemi tanár) és a Hajdu-Bihar megyei Tanács Szakorvosi Rendelőintézete (igazgatófőorvos : Uzvölgyi Ferenc dr.) Debrecen, közleménye Az angulus mandibulae szögének időskori változása írta: SZABÓ MIHÁLY dr. és DOBY DÉNES dr. A mandibula időskori általakulása a fogazat elvesztésének a következménye; tulajdonképpen a szervezet alkalmazkodása az újonnan előállt helyzethez. Az átalakulás az állkapcson elsősorban a processus alveolaris elvesztésében, valamint a corpus és ramus közötti szög megnövekedésében nyilvánul meg. A működésbeli változásra a legjellemzőbb, hogy a rágás többé-kevésbé temporalis típusúvá válik; fogatlanon az őrlők helyett a front-tájékon történik. A fogatlan állcsontok e területen közelíthetők egymáshoz a legjobban. Az idős fogatlanon külsőleg a mentum előreugrását és a gnathion-subnasale távolság csökkenését, valamint a buccák petyhüdtségét észleljük. Ezen átalakulási folyamat elindítója a rágás helyének a megváltozása. Közismert, hogy az idős fogatlan fronttáji ínyrészével igyekszik rágni, azaz „majszol”. Tudatosan erre a területre tereli nyelvével a falatot, a két gerincet ezen a területen tudja egymáshoz legjobban közelíteni, illetve egymással érintkezésbe hozni. A jobb „rágási” effektus érdekében az állkapcsot mesialis irányba mozgatja. A mandibula fejecse az ,,S” alakú fejecspályán előrecsúszik. Hetven mandibulán végeztünk ez irányú méréseket, az esetek nagy részében fogatlanokon, néhány esetben azonban a frontfogazat megtartott volt. * A linea obliqua görbületi sugarának nagysága szerint három csoportot állítottunk fel. Az első csoportba tartoznak a 30—35, a másodikba a 40—45, a harmadikba az 50—55 mm sugarúak. Az első csoportba 19, a másodikba 29, a harmadikba 22 állkapocs tartozott. Az angulus szöge az első csoportban átlagosan kb. 125, a másodikban 130, a harmadikban 135 fok volt. Ugyanakkor a corpus átmérője 32 mm-ről 26, majd 24 mm-re csökkent. E méretet mintegy a sorvadás fokmérőjének is tekinthetjük (lásd. 1. tábl.). A mandibula változásának felmérésére 550, 18 éven felüli személyen végeztünk méréseket, Hajdúszoboszlón. ** A vizsgált népcsoport nem, kor és foglalkozás tekintetében vegyes volt. Mértük a mandibula corpusa és ramusa által alkotott szöget, a gnathion-subnasale távolságot, valamint feljegyeztük a fogazati statust. A foghiányokat korcsoportonként a 28 fogas teljes fogstatus százalékában fejeztük ki; hiánytalan fogazatot, illetve a sapiensek nélkül 28 fogas statust találva, a hiány 0%. 10 éves korcsoportokat képeztünk; az első 25 éves korral zárul, az utolsó pedig 76 éves korral kezdődik. Ezen utolsó csoportban felső korhatárt nem szabtunk. Az adatokat négy grafikonon mutatjuk be (1. ábra). Az 1. grafikonon az angulus mandibulae szögértékének változását ábrázoltuk az életkor függvényében. Az angulus mandibulae szögének nagyobb arányú * Az állkapcsokat a DOTE Anatómiai Intézet gyűjteményéből kaptuk. Az anyag rendelkezésünkre bocsátásáért és az ezzel kapcsolatban adott hasznos tanácsokért Krompecher István dr. professzornak tartozunk köszönettel. ** Ezúton mondunk köszönetét a Hajdu-Bihar megyei Tüdőbeteggondozó Árnyék - képszűrő állomásának, a szűrések lehetőségének biztosításáért.
