Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1972-08-01 / 8. szám
ÁRKÖVY EMLÉKELŐADÁS 227 Az állkapocsízület Az ízületi fejecsek dorsalis subluxatiojának helyes értelmezése érdekében megemlékezem az állkapocsízületnek a szervezet egyéb ízületeitől eltérő anatómiai felépítéséről és működéséről. Ezeket röviden a következőkben foglalom össze: 1. A tuberculum articularét is magába foglaló ízület ürege nagyobb, mint amilyent a fejecsek fiziológiai határon belüli — akár extrém — mozgásai is igényelnek. Sicher értelmezése szerint „nagy a tolerantia területe”. Ez teszi lehetővé, hogy az ízületi fejecs a tér minden irányába elmozdulhasson. Középállásából süllyedhet, felemelkedhet, forgó és haladó mozgásokat végezhet, szájnyitáskor sagittalis irányban jelentős nagyságú utat tehet meg. Az ízületi fejecs dorsalis irányú fiziológiás elmozdulása azonban a néhány mm-t nem haladja meg, mert ebben a capsula articularis lateralis fala és a ligamentum laterale akadályozza. 2. A két fejecset merev csont köti össze. Ebből következik, hogy az állkapocs oldalirányú elmozdulásakor a két ízületben eltérő a fejecsek mozgásainak jellege. 3. Fiele szerint a discus articularis egyik szerepe az ízfelszínek közötti incongruentia kiegyenlítése. A másik: hogy mint mozgó ízvápa kövesse a fejecs mozgásait. Menisco-condylaris subluxatio esetén a discus e kettős funkciójában zavar támad. 4. Az állkapocsízületnek egyik legsajátosabb jellegzetessége, hogy a m. pterygoideus lateralis néhány nyalábja behatol az ízületi üregbe és a discus articularis elülső peremén tapad. Működését a neuromuscularis reflexmechanizmus szabályozza. 5. Sicher szerint a discus hátsó széle és a capsula articularis között véredényekkel és idegekkel dúsan ellátott laza kötőszöveti párnácska található. Az állkapocsízület e sajátos anatómiai felépítéséből következik, hogy a sebészetben a különböző jellegű ficamok megjelölésére alkalmazott nómenklatúra — amint látni fogjuk — az állkapocsízület ficamaira vonatkoztatva más értelmet kap. A neuro-muscularis systema reflexmechanizmusa Ismeretes, hogy a mandibulo-maxillaris systema legnagyobb részét a nervus trigeminus három főága: a n. ophtalmicus, a n. maxillaris, a n. mandibularis látja el érző és mozgató rostokkal. Valamennyi rágóizmot a n. mandibularis motoros ágcsoportja idegzi be az izommal azonos nevű ággal. A mimikái izmokat a n. facialis, a nyelv extra és intraglossalis izmait a n. hypoglossus főága innerválja. Ramus descendense pedig részt vesz az infrahyoidealis izmok motoros beidegzésében. Az újabb neuro-fiziológiai experimentális vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az állkapocs mozgásait bonyolult működésű neuromuscularis systema reflexmechanizmusa irányítja. Ugyancsak a neuromuscularis systema integráló tevékenysége teremti meg a discus és az ízületi fejecs közötti funkciós correlatiót. E reflexmechanizmus receptorai a gyökér hártyában, a fogak pulpájában, a nyelvben, a száj üreget határoló lágyrészképletekben és a capsula articularisban vannak. A proprioceptiv reflexek receptorai pedig — amelyek az állkapocs térbeli tájékozódását biztosítják — az izomorsókban, a periodontiumban és a temporomandibularis ízűiéit képleteiben helyezkednek el. A receptorokat ért
