Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1972-06-01 / 6. szám
FOGORVOSKÉPZÉS 183 diagnosis és a teljes ellátás oktatás rovására. Előnytelen a magatartásbeli (behavioural), a társadalomtudományi (social sciences) és a munka rendszerezés-szervezés (work rationalization) oktatás teljes hiánya. 1.2. A változtatásra különböző javaslatok születtek. Például: a preklinikum legyen 1,5 év; a klinikum 2,5 év; ezután a hallgató különböző helyeken, poliklinikákon 1 év gyakorlaton vegyen részt; ezután államvizsga és bejegyzés (orvosi nyilvántartás); a hallgatók kiválogatására megfelelő tesztek dolgozandók ki (karakter, alkalmasság, képesség) ; átalakítandó a preklinikum oktatási anyaga, az egész vizsga-rendszer, a gyakorlati oktatás. Bevezetendő új tárgyak: orvosi psychologia, társadalom fogorvostan (social odontology), statisztika és munka racionalizálás (work rationalization); megszervezendő a továbbképzés, a kutatóképzés. 2. Munkaerőhelyzet 2.1. Lakosság szám Finnország 4 millió 681 ezer Svédország 8 millió 012 ezer. 2.2. Fogorvosok száma Összes fogorvosok száma ................. Egy fogorvosra jutó lakosság száma Nők aránya ........................................... Falusi körzetben működik................. Fogtechnikusok száma ...................... Asszisztensnők száma........................ Finnország- Svédországban ban 2697 7600 1740 1125 • 74% 24% • 22% 501 2600 672 6000 Finnországban is és Svédországban is a nagyvárosok és a vidéki körzetek fogorvosellátottsága lényegesen különbözik. A nagyvárosi körzetek ellátottsága már túlságosan is jó. Például: Helsinkiben 1 fogorvosra 699 lakos, Stockholmban 1 fogorvosra 700 lakos jut. A vidéki körzetek ellátottságára a következő adatokat ismertem meg Finnországban: 52 városban* ................................................... 1 fogorvosra 1342 lakos 26 kisebb városban * ..................................... 1 fogorvosra 1722 lakos Falusi körzetben ............................................ 1 fogorvosra 3756 lakos Svédországban ilyen részletes adatokat nem kaptam. Amit megtudtam, az a következő : Közép-Svédországban................................... 1 fogorvosra 939 lakos Dél-Svédországban ....................................... 1 fogorvosra 1117 lakos Észak-Svédországban................................... 1 fogorvosra 1333 lakos jut. Svédországban tehát az eloszlási helyzet kedvezőbbnek látszik, de hangsúlyozom, hogy csak látszik, mert a svédországi statisztika más bontásban adja az adatokat, mint a finnországi. Svédországban a fő gond Észak ellátása. A szakemberek — közöttük a fogorvosok is — nem szívesen mennek északi területekre. Arra a kérdésre, hogyan segítenek ezen a helyzeten, nem tudtak precíz választ adni. Elmondották, hogy Északon is egyetemet létesítettek (Umea), valamint az Északon munkát vállalók több fizetést és kedvezményt kapnak. Megjegyzem, hogy egyik ország statisztikája sem hű, mert nem „csak az aktivan dolgozók” szerepelnek benne, hanem a munkától már véglegesen visszavonultak és a időlegesen kiesettek is. 2.3. Hallgatók tervezett létszáma A tervezéskor két tényezőt vizsgálnak, ezek az „igény” (demand) és a valóságos „szükség” (need). Figyelemre méltó, hogy bár Svédország szakember ellátottsága jelenleg is — különösen fogorvosok vonatkozásában — igen jó, mégis a jövőben az általános orvos, a fogor* A város és község (falu) közigazgatási fogalom, és nem jelenti egyben azt is, hogy városban nagyobb a lakosságszám. Vannak olyan városok (11), amelyeknek lakosságszáma 8000 alatt van, viszont vannak olyan községek (87), ahol a lakosságszám 8000 felett van. 80 község lakosságszáma 8—25 000 között van, és egy községé több mint 50 000.
