Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1972-06-01 / 6. szám

kísérletes molaris foghiány 177 Fogorvosi Szemle 65. 177—181. 1972. Közlemény a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogpótlástani Klinikájáról (igazgató : Schranz Dénes dr. egyetemi tanár) és Kórélettani Intézetéből (igazgató : Sós József dr. egyetemi tanár) A kísérletes molaris foghiány hatása fehér patkány testsúlynövekedésére* írta: GYIMESI JÁNOS dr. és ZELLES TIVADAR dr. A klinikum tapasztalatai már régen következtetni engednek arra, hogy a fogat­lanság, illetve a csökkent rágóképesség hatást gyakorol a szervezet más func­­tióira. A szakirodalomban erről a kérdésről kisszámú vizsgálati eredményt kö­zöltek, melyek szinte egyértelműen arra utalnak, hogy az őrlőfunkció csökke­nése, illetve elmaradása változásokat okoz az emésztőrendszerben. Ezek a vizs­gálatok főleg a gyomorban végbemenő változásokat kívánták tisztázni. Irodalmi áttekintés Gelrrtan elismeri a rossz rágás káros hatását az emésztőrendszerre, de exogén vagy endogén kompenzatorikus erők hatását is valószínűnek tartja. Bugyi, va­lamint Schranz megállapították, hogy a hiányos rágás hypacid vagy anacid gastritist okoz. Ezt a megállapítást alátámasztja Link is, aki nagyszámú bon­colási anyagon állapított meg összefüggést a rossz rágás és a gastritis között. Mäkilä kísérletsorozatot végzett annak tisztázására, hogy az őrlőfunkció visz­­szaállítása milyen hatást gyakorol a fehérje-, szénhidrát- és vitaminbevitelre. Megállapította, hogy az említett tápanyagok bevitele az őrlőfunkció visszaállí­tása után szignifikánsan emelkedik. Zhidovtseva kutyákon végzett molaris ex­­trakció után a gyomorszekréció csökkenését tapasztalta. Nikolov és munkatársai a pancreas emésztőfunkciójának csökkenését állapították meg rossz rágóképes­ség esetén. Vizsgálataink során először arra a kérdésre kerestünk választ, hogy a táplá­lék konzisztenciája hogyan befolyásolja a szervezet növekedését foghiányos ál­lapotban. Következő lépésként megvizsgáltuk, hogy kétféle konzisztenciájú táplálék közötti szabad választás esetén a fogatlan állapot hogyan befolyásolja egyrészt a fiatal állatok növekedését és össztáplálékfelvételét, másrészt a felvett kétféle táplálék arányát. Végezetül tisztázni kívántuk azt, hogy a fogatlan ál­latok által elfogyasztott táplálék mennyiség etetése esetén milyen a kontroll­állatok testsúlynövekedése a fogatlan állatokhoz viszonyítva. Vizsgálati módszer A felsorolt problémák vizsgálatát állatkísérletes módszerrel tartottuk célsze­rűnek, minthogy ebben az esetben pontos mérés lehetséges, és az embernél meg­levő kísérletzavaró tényezők (táplálkozási szokások, ízlés, szociális helyzet) el­kerülhetők. 60—80 grammos fiatal nőstény patkányok molaris fogait eltávolí­­tottuk, így a táplálékot nem tudták megőrölni. A patkány állcsontjainak mind egyik kvadránsában 3 molaris foga van, melyek anatómiailag és funkciójuk szempontjából is hasonlóak az ember molaris fogaihoz. Praemolarisaik és szem­fogaik nincsenek, minden kvadránsban 1 metszőfog található, melyek igen in­* A bukaresti 58. FDI Kongresszuson 1970. szeptember 28-án elhangzott előadás alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents