Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1972-05-01 / 5. szám

GYÖKÉR-RESORPTIÓ

149

tejőrlőről rtg-felvételt készítettünk, majd az extractio után a fogat összehasonlítottuk a rtg-képpel. Az összehasonlító feldolgozás kapcsán az alábbi megállapításokat tehetjük:

1. Az intraoralis rtg-képen többnyire megváltozik a fogak axialis mérete. A szögek beállítása nem lehet mindig egészen pontos —• gyermekeken különösen nehéz az izometriás felvétel készítése —, így az elvetülés következtében a fog rövidebbnek vagy hosszabbnak látszik, mint a valóságban.

2. Általában hosszabb és vaskosabb gyökérre lehet számítani, mint ahogy az a rtg-felvételen látszik. Valószínűleg részben azért, mert az apex és a radix széli részei transzparensebbek, így nem adnak ,,rtg-árnyékot”.

3. A felső praemolaris csírák teljesen elfedhetik a tej molárisok gyökereit. Leginkább a palatinális gyökér marad rejtve (1. ábra).

4. Elég a kissé hibás szögbeállítás, valamint az orthoradiális iránytól való csekély eltérés, és egy-egy radix egyszerűen „eltűnik” a felvételen (2. ábra).

2. ábra

A fentiek alapján érthető, hogy a resorptiós aktivitás biztosabban határozható meg extraoralisan, azaz eltávolított tejfogakon. A resorptio mértékének leírásához azonban még így sem elég, ha képzeletbeli segmentumokra osztjuk a radixot, mivel az interradicularis felszívódásokat még mindig nem tudjuk hova sorolni. Itt jegyezhetjük meg, hogy interradicularis resorptio előfordulhat önmagában, a radix megrövidülését viszont mindig gyökérközti felszívódás kíséri.

Pontosabb adatokat nyerhetünk tehát a felszívódás mértékéről, ha a gyökér súly- vagy térfogatbeli változásait tudjuk regisztrálni. Ebben az esetben csak az okozhat problémát, hogy az egyes, ugyanazon típusú tej molárisok között is van nagyságbeli különbség, amely megnehezíti a viszonyítást. Kovács Z. [1] vizsgálatai szerint az egyes tejőrlők variációs térköze 0,18—0,52 cm3-ig terjed. Ismerve viszont a tejőrlők anatómiáját — a taurodontizmustól eltekintve — a korona és a gyökér aránya (CjR) meglehetősen állandónak mondható. Ennek a törtnek az értéke súly szerinti meghatározás alapján resorptiós jelenségeket még egyáltalán nem mutató tejőrlőkön nagyjából 2/1, a fog térfogatának meghatározása alapján pedig 3/2. Minél előrehaladottabb stádiumban van tehát a gyökér-resorptio, a nevező csökkenése folytán a tört értéke növekszik.