Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1972-04-01 / 4. szám
MORT ALAMPUT ATIO 123 reactiómentes heget kaptunk. Ezenkívül az esetek többségében többé-kevósbé kiterjedt keményanyag-lerakódásokat is észleltünk a gyökércsatornákban, amelyek azok elzáródásához vezethettek (3c, 4. ábra). Ez a megállapítás megfelel Hattyasy 8—9 éves gyermekek 36 tejfogán végzett szövettani vizsgálati eredményeinek. Hattyasy, ellentétben a mi eljárásunkkal, a pulpaamputatiót érzéstelenítésben végezte. Hidrogénperoxiddal vagy csak steril vattával végzett rövid vérzéscsillapítás után a pulpasebre rövid időre trikresolformalin-kötést helyezett, és a fogat CaOH2-vel és foszfátcementtel végleg lezárta. 2—6 hét, ill. 3—-6 hónap múlva a fogak egy részét eltávolította, és szövettani ellenőrző vizsgálatot végzett. Igen érdekes Hattyasy [3] azon megállapítása, hogy a denaturált felületnek megnőtt a hajlama a passzív elmeszesedésre. E felület alatt az esetek többségében „organikus keményállomány-borítás” fejlődött ki, amelynek struktúrája különböző volt. A maradék pulpa élő maradt, azonban erős hajlamot mutatott a beszűkülésre. Míg Hattyasy [3] klinikai és szövettani vizsgálatai az amputatiót követő 2—6 hét, ill. 3—6 hónap után történtek, addig a mi megfigyelésünk eredményei két évvel az amputatio utáni időből származnak. Az eseteink száma lényegesen magasabb, bár az ellenőrzési idő alatt 150-ről 106-ra csökkent a fogak száma. Míg Hattyasy figyelme elsősorban a seb fedőkötés alatti pulpaszövetre irányult, addig minket a fogbél apicalis része érdekelt. Igazolni tudtuk szövettani ellenőrző vizsgálatokkal, hogy a mortalamputált fogbelekben granulatiós szövetképződés útján heg alakult ki, és az apicalis tájon kemény szövetképződmények is észlelhetők voltak. Müller [6] annak idején maradó fogak mortalamputatiója után ugyanezt írta le. A sebkötés alatt keményszövet-képződést, mint azt Hattyasy [3] igen szépen bemutatta, nem észleltünk. A kalciumhydroxid alapanyagú sebkötésnek Hattyasy [3] szerint ebben jelentős szerepe volt. Mi Cresytin А-t, ill. sűrűre kevert Cinkoxid-eugenolt használtunk az amputatio után kötésként. A klinikai és szövettani vizsgálatokkal is igazolt eredményeink alapján a mortalamputatiónak általunk végzett módszerét, Hattyasy eljárása mellett, a gyermekfogászati gyakorlat számára megfelelőnek tartjuk, különösen olyan esetekben, ahol az infiltratiós anaesthesis nehézségekbe ütközik. Az eljárás egyszerű, és két ülésben kivihető. Utalások vannak arra, hogy a devitalizált tejfog felszívódása akadályozott. Erre tekintettel a kezelés kezdetén és az ellenőrzési idő folyamán röntgenvizsgálatokat végeztünk mortalamputált és a túloldali megfelelő fog gyökérfelszívódási fokának meghatározására. A kezelt és kontrollfogak felszívódási foka közötti különbség nem volt szignifikáns (t-teszt). összefoglalva elmondhatjuk, hogy a korai szuvasodás miatt a tejfogazatot még hároméves kor előtt ellenőrizni kell, és szükség szerint — mint annak idején Kantorowicz ajánlotta — a „legkisebb lyuk”-at is be kell tömni, hogy a pulpát veszélyeztető betegséget elkerüljük. Ha azonban a pulpáig felpuhult dentinréteggel caries profundát találunk, akkor tanácsos a maradó fogak kezelésekor szokásos pulpamegtartó módszer helyett mindjárt mortalamputatiót végezni. Pulpitis kezelésekor is ajánlatos ez az eljárás, ha még nincs kopogtatási érzékenység. A módszer előnyei, hogy sok esetben a fogak megmaradnak, elkerüljük a ma is gyakran észlelhető, hygienikusnak nem nevezhető trepanált és nyitva hagyott tejfogkezelési eljárást. Kizárjuk az idült vagy heveny gyökércsúcs körüh folyamatok veszélyét, amelyek hatással lehetnek a maradófog csírájára, vagy akár a teljes szervezetre is.
