Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1972-04-01 / 4. szám
ETHMOIDALIS SZÖVŐDMÉNY 111 Mindkét esetben a műtéti leletek is igazolták föltevésünket a dentalis eredetű ethmoiditist. Az ismertetett két kóresetünk kapcsán kialakult ethmoiditis pathogenesisére, kórfejlődésére vonatkozó vizsgálatainkban Bethnumn és Papé azon megállapítását vettük figyelembe, hogy a száj-, arc- és állcsonttájék területén a gyulladások 1. a csontból a periosteumon keresztül ráterjedhetnek a lágyrészekre, 2. magas virulenciájú bactériumok esetén a csontvelőben a gyulladás tovaterjedése mindig a legkisebb ellenállás irányában történik, és nem mindig a vérerek útján, 3. a fissurák kedveznek a gyulladás tovaterjedésének, mert itt a resistentia kisebb. A dentalis eredetű ethmoiditis és peribulbularis phlegmone kóreredetét keresve, elsősorban a felső állcsont alveolaris apparátusa és az os ethmoidale, illetve orbita közötti természetes összeköttetéseket kell vizsgálnunk, melyeken át az infekció progrediálhat. A felső állcsontban levő canalicularis összeköttetések közül jelentős a canales alveolares, melyek az 1—6 fogak gyökereitől az ealvolaris nyúlványokon keresztül a canalis infraorbitalishoz futnak (3. ábra). Az utolsó két moláristól a nn. alveolares posteriores finom csatornákon jutnak el a tuber maxillaen keresztül a fossa sphenopalatinába. A canaliculusok száma variabilis. A csatornák azonos nevű idegeket és véredényeket tartalmaznak, melyek a plexus dentalison keresztül a felső állcsont fogaihoz húzódnak. Egyik esetünkben a canalis infraorbitalistól két canaliculus lefutását észleltük az orbita medialis falához. A rostacsont topográfiáját illetően annyit, hogy az orbita medialis falát legnagyobb részben a lamina orbitalis ossis ethmoidalis képezi, melyet vékonysága miatt lamina papyraceanak is neveznek. E laminától közvetlenül medialisan találhatók a cellulae ethmoidales, a rostasejtek. A rostacsont kisebb-nagyobb cellulae ethmoidalest tartalmaz számos, variabilis öböllel (4. ábra). A rostasejtek a felső- és középső orrjáratba nyílnak. A rostacsont az orbita medialis, az orrüreg lateralis falához és a septum nasi csontapparátusához tartozik. Ez a szomszédos csontokkal a következő indsnus ror.palat.mijm pracprcryg i. ábra. Paramedian sagittalis metszet a cranium visceralen az orrüreg lateralis csontos falának demonstrálására. A felső- és középső orrkagyló eltávolitva. A rostacsont-labirintus sejtjei nyitva. A homlok- és ékcsontüreg nyílirányü metszetben, a) Plasztikus, b) sematikus ábrázolás. A canalis palatinus majorban nyíllal jelölt a rostacsonthoz és a fossa pterygopalatinához ascendáló infekció útja
