Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1972-04-01 / 4. szám
LEMEZES FOGPÓTLÁS 107 tum, hyperplasia, csontmag nélküli gerinc, kiterjedt nyálkahártya-hyperaemia. Az eredményekből kétségtelenül következik, hogy késői protézisártalmak gyakrabban fordulnak elő az állandóan viselt fogsorok alatt. Megítélésünk szerint azonban ezt a számszerű eredményt semmiképpen sem szabad túlértékelnünk, és a protézis éjszakai viselését ezzel ellenjavallnunk. Az éjszaka is viselt protézissel kapcsolatos elváltozás majdnem minden esetben párosult azzal, hogy a fogsor elöregedett vagy funkcióképtelen volt, vagy hiányosan ápolták. Tizenegy esetben észleltünk laboratóriumi vizsgálattal is kimutatható masszív gombás gyulladást, minden esetben felső protézis alatt. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy vizsgálataink kezdetén próbáltunk kérdésekkel tájékozódni, ki hogyan és hányszor tisztítja fogsorait, később azonban rájöttünk, hogy a válaszok teljesen megbízhatatlanok és nem értékelhetők. A protézis okozta irritatiós decubitust nem tekinthetjük az éjjel-nappali protézisviselés ártalmának. A nyálkahártya sérülésének oka a rosszul fekvő fogsorral való rágás, továbbá a lemez helytelen kiképzése. Előfordulhat az az eset, hogy a fájdalmas feltörést okozó protézist a páciens éjszakára eltávolítja, de másnap panaszai mégis fokozódnak a keletkezett oedema miatt. 70 páciens számolt be a nyálelválasztás mennyiségének megváltozásáról (4. diagram): 39 protézisviselő csökkent nyál-secretiót érzett, túlnyomórészt állandó protézisviselő (31 személy, 79%). A nyálzás fokozódásáról 31-en panaszkodtak, nagyobb részük (22 személy=71 %) éjszakára eltávolította fogsorát. Megfigyeléseink szerint a nyál-secretio mennyiségi változásáról a felső protézist viselők panaszkodtak, mindössze egy személy volt, akinek csökkent a nyál-secretiója és csak alsó fogsort viselt. Ebből egyértelműen az következik, hogy a csökkent vagy fokozott nyálzás érzését főképpen a felső protézis viselése okozza, amely a szájpad nagy felületét fedi be, és megszünteti a nyelv kontaktusát a palatinalis nyálmirigyekkel. Az állandó protézisviselők tartósan befedik és nyomás alatt tartják a palatinalis nyálmirigyeket és azok kivezető csöveit, ami valóban a kis nyálmirigyek hypofunctióját idézheti elő. A fogsor éjszakai viselését ellenzők szerint a palatinalis nyálmirigyek működése csökken. Megítélésünk szerint a szájpadi mirigyek csökkent nyáltermelése még nem jelent kóros állapotot, a többi kis és nagy nyálmirigy elegendő nyálat biztosít. Hangsúlyozzuk, hogy kvantitatív mérést nem végeztünk, a protézist viselők csak szubjektív érzésekről számoltak be. Az a tény, hogy a fokozott nyálzásról panaszkodó fogsorviselők nagy része éjszakára kiveszi fogsorát, azzal magyarázható, hogy a tartós nyomás után hirtelen szabaddá vált mirigyki vezető-csöveken keresztül egyszerre nagyobb salivatiót tapasztalnak. A fogorvosoknak általában nincs egységes véleményük e kérdésben. Ezt tükrözik a következő adatok: 272 fogorvos közül 97 (35,6%) a fogsor állandó viselését, 18 (6,6%) a protézis éjszakai eltávolítását tanácsolta, 157 fogorvos nem adott semmilyen utasítást (57,8%). Összefoglalás Vizsgálataink alapján megállapíthatjuk, hogy a protézis állandó (éjjel-nappali) viselése nem ellenezhető, ha a szájüregben és a rágóapparátusban kóros elváltozás nincs és ha a fogsor megfelel a protetikai követelményeknek. Ellenjavalljuk az állandó fogsorviselést: nem megfelelően szerkesztett protézis, nagyfokú nyálkahártya-gyulladás, lötyögő, csontmag nélküli gerinc, stomatitis prothetica, bruxismus, xerostomia, Sjögren-syndroma, leukoplakia, kötőszöveti rendszerbetegség, haematologiai betegség esetében, és ha a száj és a műfogsor tisztításának feltételei nincsenek biztosítva. Az éjszakai protézisviselés és nem viselés aránya spontán alakult ki, erre vonatkozóan tanácsot 57,8%-ban nem is kaptak a páciensek, illetőleg nem minden esetben követték az utasítást. Ezért, a páciensek igényét is figyelembe véve, a fogorvos minden esetben egyénileg bírálja el, hogy javasolja-e az állandó protézisviselést.
