Fogorvosi szemle, 1971 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1971-03-01 / 3. szám
FOGKOPÁS 71 egyéb tényezők (antagonista aplasiája v. korai elvesztése) is befolyásolhatják kopottságának mérvét. A fogkorona legkeményebb szövetének, a zománcnak kopásállóságán kívül a vastagsága is befolyásolja az abrasio kialakulását. Ez eddig kevés figyelmet kapott. Előző vizsgálatom szerint a két legvékonyabb zománcborítású fog az alsó középső (0,55 mm) és oldalsó (0,64 mm) metsző. E fogak kopottsága a leggyakrabban abr. profunda és media fokozatú. A felső metszők zománca valamivel vastagabb (0,88; 0,83 mm), mint az alsó metszőké. Ugyancsak jelentős a mélyen és közepesen kopott felső metszők száma. A szemfogak zománcvastagsága a metszőkhöz képest igen nagy. A felső szemfogé a csücskön 1,68 mm, az alsóé 1,55 mm. Az alsó szemfogon felére csökken az alsó középső metszőhöz képest az abr. profundák száma, viszont nem várt eredmény, hogy a vastagabb zománcú felső szemfogak között valamivel több az abr. profunda, mint a vékonyabb zománcú felső metszőkön. Nyilván itt a zománc vastagsága mellett még más hatásos tényezők is befolyást gyakoroltak. A vastagabb zománcú kisőrlők (4-s 1,5 mm, 5-ös 1,65 mm, 4-es 2,09 mm, 5-ös 1,75 mm) között kevesebb a mély és közepes kopások száma, mint a frontfogakon. A legvastagabb zománcú (2,73 mm), és elsőnek áttörő maradék fog az alsó első nagyőrlő. Az öregek nagyőrlő fogai között egyedül e fogakon volt néhány abr. profunda észlelhető. A nemi dimorphismus kifejezésre juthat a fogak kopásának mérvében is. Az erre vonatkozó vizsgálatok eredményei nem egybehangzóak. Balogh és mtsai nagy anyagon végzett vizsgálatai szerint a férfiak átlagos abrasio foka kifejezetten magasabb mint a nőké, viszont Balogh és Huszár öreg cigányok fogazatát tanulmányozva számbavehető nemi eltérést nem talált. Munor Bibbeck chilei indián nőkön gyakrabban talált „erős” kopást, mint férfiakon. Az abrasio sokat vitatott és teljesen nem tisztázott oktanában az élelem koptató hatása mellett a fogak rágás közbeni és rágástól független lecsiszolódása is szerepel. Ezek a jelenségek ideg- és izomtevékenységgel kapcsolatosak. A férfiak erősebben fejlett csont- és izomrendszere közismert nemi jel. A rágástempó fogalma egyesíti a rágás gyorsaságát, a felaprózás fokát és a rágónyomást. Pevsner szerint a rágástempó nemi különbséget is mutat, a nőké kisebb, mint a férfiaké. A nagyobb rágástempó pedig feltételezhetően fokozott kopást eredményez. A vizsgálati anyagunkban a női frontfogak kevésbé kopottak, mint a férfiaké. Igen feltűnő, mondhatni túl nagy, a különbség a férfi és női alsó metszők kopottsága között. A jelenségnek lélektani okai is lehetnek. Feltehető, hogy míg a nők egy része az abr. profunda osztályozású alsó metszőiket esztétikai okokból eltávolíttatták és pótoltatták, addig a férfiak a rágásra még jól használható, habár alaposan lekopott fogaikat megtartották. * A fogkopás a regressiv biomorphosis érdekes, szabad szemmel is észlelhető folyamata; a rágószerv végrészei, a fogak elhasználódnak és koronájuk megrövidül. A jelenség a magas életkort megért mai embereken tanulságok levonására alkalmas módon figyelhető meg. Vizsgálatuk szerint a kopás mérve egyénenként, foganként és nemenként annyira változó, hogy nem lehet az életkorral szoros, következetes kapcsolatba hozni. IRODALOM: Balogh K., Molnár L., Schranz D., Huszár Gy. : Gerostomatologie. Barth—Akadémiai Kiadó, Leipzig—Budapest, 1962. S. 78 — 79, 89 — 94. — Balogh K.— Huszár Gy. : Cigányok gerostomatologiai vizsgálata. Anthropologiai Közlemények.
