Fogorvosi szemle, 1971 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1971-06-01 / 6. szám

MANDIBULA TÖRÉS

171

szert alakítanak ki, a functionalis megterhelésnek és igénybevételnek megfelelően. Ezek az ún. ,,trajektoriumok’’. Szerkezetükről a szerzők véleménye és a nomenclatura nem egységes. Leggyakrabban használt kifejezéseket 1. a 9. ábrán.

Vizsgálták csiszolatokon, compacta elvételével, rtg-felvételen, jodipin feltöltéssel stb. A trajektoriumokkal analógiát mutatnak a Benninghoff-féle hasadási vonalak, melyek decalcinált állcsonton keletkeznek, ha abba különböző helyeken hegyes árral beszúrunk. Ezek Dempster és Enlow [7] szerint a corticalis réteg ilyen szerkezetű finom erezettségén alapulnak (10. ábra). Langer [3] kolofónium 1 mm-es rétegével bevont állkapcson a physiologiáshoz hasonló megterheléssel jellegzetes ún. nyújtási vagy feszültségi vonalakat kapott, melyek különösen az ütésből származó törésvonalakra emlékeztetnek (10. ábra).

10. ábra. Benninghoff-féle hasadási és Langer-féle feszültségi vonalak

Lindemann és Gerlce [16] két összefüggést állapítottak meg a trajektoriumok és törésvonalak között: 1. A törésvonalak gyakran futnak a trajektoriumokra merőlegesen. 2. Ha hegyesszögben érik a trajektoriumokat, akkor ezeknek irányában folytatódnak.

Galioto és Rysky [10] polymer műanyagból készült, három dimenziós mandibula-modellt vizsgáltak. Az anyag jellemzője, hogy nyomás hatására benne a kristályszerkezet megváltozik. Az anyag transparens, polarizált fénnyel átvilágítva nyomás hatására keletkező ún. isokromatikus vonalak láthatók, ezek az erővonalak megfelelnek a trajektoriumoknak. A corpus különböző

9. ábra. A mandibula trajektoridlis rendszere és töréseinek localisatiós formulája