Fogorvosi szemle, 1971 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1971-05-01 / 5. szám
GINGIVITIS 147 érzékenyebb természetű betegek jelentkeznek. A harmadik, negyedik, ötödik napon a legtöbb beteg már olyan fokú fájdalmat érez, hogy kénytelen kezelésre jelentkezni. A későbbi napokon nálunk jelentkezett betegek legtöbbje előzetesen már részesült kezelésben, de ez a kezelés nem hozott javulást állapotukban. Érdekelt bennünket az is, hogy vannak-e olyan foglalkozási ágak, amelyek a g. u. keletkezését elősegítik. Betegeink foglalkozás szerinti megoszlását a 3. táblázat ismerteti. Adatai szerint az első négy csoportba tartozó (gyári munkás, tanuló, ipari munkás, tisztviselő) foglalkozásúak 90%-kai, a második négy csoportba tartozó (katona, építőipari segédmunkás, mezőgazdasági munkás, háztartási alkalmazott) foglalkozásúak 10%-kal szerepeltek a betegek között. G. u. ápolt szájban ritkán fordul elő, legtöbbször ott lép fel, ahol nincs gondos szájápolás és ahol a természetes öntisztulás sem jó. Az első négy csoportban a nagy százalékszám annak tulajdonítható, hogy úgy a szájápolás, mint a természetes öntisztulás nem volt jó. A második négy csoportban a szájápolás szintén hiányos lehetett, az ennek ellenére észlelt kisebb százalékszám a kemény, száraz étellel való táplálkozás, illetve a kiadós rágás öntisztító hatásának tulajdonítható. A betegek foglalkozás szerinti megoszlása 3. táblázat Gyári munkás ............................ .......... 136 27,2% Tanuló ............................................ .......... 126 25,2 % Ipari munkás ............................... .......... 110 22,0% Tisztviselő .................................... .......... 78 15,6% Katona .......................................... .......... 29 4,4% Építőipari s. m............................ .......... 14 2,8% Mezőgazdasági m....................... .......... 12 2,4% Háztartásbeli............................. .......... 2 0,4% A fogkő, nylon fogkefe és egyéb mikrotraumát okozó tényezők az ínyhámon sérülést, okoznak, s a sérült területen, annak érzékenysége, vérzékenysége, miatt elmarad a rágás és ezzel az öntisztulás és a szájápolás is, ami lepedékképződéshez vezet. A fogakon és az ínyen lerakodott lepedék lezárja az ínytasakokat és az azokban levő anaerob mikrobák, főleg a fusiformisok és a spirochaeták nagymértékben, gyorsan elszaporodnak és virulenssé válnak, s az íny sérülésein keresztül behatolnak az ínybe és g. u.-t hoznak létre. Ezért érdekelt bennünket, hogy milyen irritatív és gyulladást okozó ártalmak szerepelnek a g. u. kiváltásában. A 4. táblázat azt mutatja, hogy az irritatív, gyulladást okozó ártalmak között a fogkőlepedék mindig szerepet játszik. A többi irritatív, gyulladást keltő tényező összesen nem szerepel annyiszor mint a fogkő. Irritatív, gyulladást Fogkő-lepedék.................................. okozó ártalmak 500 esetben 100,0% Nylon fogkefe.................................... 158 esetben 31,6% Extractio ............................................ 62 esetben 12,4% Fogfájás, caries ............................... Hidretentio ....................................... 48 esetben 9,6% 46 esetben 9,2% Rendellenes fogazat retentio. . . 30 esetben 6,0% Bölcsességfog retentio.................. 30 esetben 6,0% Hiányos fogazat............................... 17 esetben 3,4% Lázas állapot....................................... 10 esetben 2,0% 4. táblázat
