Fogorvosi szemle, 1971 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1971-04-01 / 4. szám
I 124 KÖNYVISMERTETÉS Lipták Pál: Embertan és emberszármazástan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1969. 284 oldal, 148 ábra, 4 színes tábla és XII táblázat. Ára: 42,— Ft. Antropológiai tankönyv, amely elsősorban a biológus egyetemi hallgatók és tanárjelöltek számára készült, de — az előszava szerint — a szomszéd tudományok területén dolgozó szakemberek részére is szeretné összefoglalni az antropológiai alapismereteket. Igen nagy, szerteágazó anyagot rendszerez világosan, jól érthetően és példamutató tömörséggel. A főfejezetek címe: Az embertan bevezető tudományágai. A kvantitatív és kvalitatív embertani jellegek variációi. Ontogénia. A nemek közti különbség. Testalkat. Antropológiai humángenetika. A főemlősök. Az emberszármazástan főbb problémái. Australopithecinae. Előemberek, Ősemberek. A hominizáció folyamata. Az ember származásának bizonyítékai. Az „Antropotoxonómia ( = emberfajták szisztemetikája) c. terjedelmes fejezet az emberi variációk térbeli (földrajzi) eloszlásával foglalkozik. A ma élő ember számos földrajzi rasszra (fajtára) osztható és ezeknek kutatása az antropológia alapvetően fontos feladata. A ma élő emberiség egyetlen politipikus faj. A rassz nem fajt, hanem fajtát jelent. Rámutat, hogy a két fogalmat gyakran hibásan felcserélik pl. faji-megkülönböztetésről beszélnek rasszbeli megkülönböztetés helyett. A régen élt népességek csontvázmaradványaival foglalkozik a paleoantropológiái (= történeti embertani) fejezet. A fogászat is „szomszéd tudományág területe”, az embertannak. Ezt bizonyítja, hogy számos fejezetben foglalkozik a mű a fogazattal. Az embertani jellegek kapcsán ismerteti a fogazat morfológiáját, az emberi evolúció fejezetben pedig a fogazat változását a filogenezis folyamán. A főemlősök ismertetésekor foglalkozik a fogazatukkal, fogképleteikkel, állcsontjaikkal, és számos e tárgyú ábrát is közöl. A hominid jellegű Australopithecusok, az előemberek, és ősemberek leírásakor nagy figyelmet szentel, mint az elkülönítés egyik alapvető szempontjának, a fogazatnak. Ismerteti a vértesszöllősi előember fogmaradványát. Nem foglalkozik azonban a paleoantropologia és stomatologia határterületi tudományágának, a paleostomatologiának kutatási eredményeivel. A mü használhatóságát növeli, hogy minden fejezet végén a felhasznált irodalmat felsorolja. A helyesírása következetesen fonetikus, mint ezt az idézett kifejezései is tükrözik. Nyomdai kiállítása igen gondos, és ami igen ritka, sajtóhibát nem találni a könyvben. Hmzár György dr Веку József: Egészségügyi Szervezéstan. Egyetemi jegyzet. V. kiadás, 148 oldal, Budapest, 1970. Ára 8,— Ft. Az Egészségügyi Szervezéstan ugyan fogorvostanhallgatók számára készült jegyzetként jelent meg immár V. kiadásban, de tulajdonképpen minden fogorvos számára haszonnal forgatható könyvnek számít. Két részre oszlik a jegyzet. Az első rész a magyar egészségügy szervezetét tárgyalja, a második pedig az egészségügyi statisztika elemeivel ismerteti meg az olvasót. Az egészségügyi szervezet a felszabadulás óta már sok változáson ment át és ebben a változásban szerepelt a fogászat szervezete is. Természetes folyamat volt ez, hiszen csak az idők folyamán szerzett tapasztalatok alapján lehetett a fogászat területén is a szocialista betegellátás megszervezését elvégezni. Nem mondhatjuk azt sem, hogy most már elértük a szervezés végleges formáját, mert mindig adódnak újabb igények, melyeknek szervezeti formában való megvalósítása eminens érdeke fogászati betegellátásunknak. Ezt az állandó javítást célzó szervezeti változást is föltünteti a jegyzet. Különös érdeklődésre tarthat számot a fogászat területén csak az utóbbi időben kialakuló fogászati gondozással foglalkozó fejezet. Ezen a területen a „gyógyítás-megelőzés” és a „gondozás” közötti viszony végleges kialakítása még a jövő feladatai közé tartozik, de már sok területen megvalósult. Amint a gazdasági lehetőségek megengedik, folyamatosan kívánjuk bevezetni a fogászati gondozást az egész ország területén. A második részben megmutatja a jegyzet, hogy mennyire fontos a gyakorlati munkák megszervezésének területén az egészségügyi statisztika, mely szinte alapként tekintendő a szervezeti formák állandó javításához. E statisztikai módszertan és gyakorlati megvalósítás területén az általános egészségügyi statisztikát tárgyaló gondolatokba van beépítve a fogászati jellegű statisztikák jelentősége és gyakorlati megvalósítása. A jegyzet függeléke munkavédelemmel és az orvosi rendtartás ismertetésével foglalkozik. Ebben az ismertetésben azért tértem ki részletekre is, hogy bizonyítsam mennyire hasznos olvasmányul szolgálhat a fogorvosi alapképzésen már átesett és fogorvoslással foglalkozó orvosok és fogorvosok számára is. Varga István dr.
