Fogorvosi szemle, 1971 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1971-04-01 / 4. szám
120 KÖNYVISMERTETÉS KÖNYVISMERTETÉS Lammert, K.H.—Seifert H.: Stomatologie und Arbeitsmedizin, 230 oldal, 46, részben színes ábra és 10 táblázat. VEB Verlag Volk und Gesundheit, Berlin 1970. kiadás, Ára: DM. 45.70. Mióta az ember természetes környezete az iparosodás és nagyüzemi mezőgazdaságok létesítése miatt erősen megváltozott, mind több ártalom éri az embereket. Ennek következtében alakult ki már évszázadok óta az orvostudománynak a munkaegészségüggyel foglalkozó szakágazata. Természetesen elsősorban a súlyos, sőt halálos betegségek, а durva szervi elváltozások képezték a munkaegésszégügy fő tárgyát, és a szájban mutatkozó különböző környezeti ártalmak tünetei csak kisebb jelentőségűek voltak. Ugyan már а XVI. században leírt Paracelsus olyan fogíny- és nyálkahártya-elváltozásokat, melyeket az ólommal és higannyal dolgozókon találtak. А XVIII. századból pedig fönnmaradt egy tilalom híre, mely szerint a festőket óvták attól, hogy ecsetjüket az ajkukkal alakítsák és tisztítsák. А XIX. században azután mind gyakoribb lett a munkaegészségügy stomatologiai vonatkozásainak közlése. így az üvegfúvók és fúvós zenészek fogazati ártalmairól, a gyufagyárak munkásainak foszformérgezéseiről, a tükörkészítők és kalaptomposok higanymérgezéseiről szóló közlemények, majd ehhez csatlakoztak a cukrászok, molnárok és pékek fognyaki szuvasodásának leírásai. Megemlíti a könyv, hogy a MISCH-féle „Fortschritte der Zahnheilkunde” című nagytekintélyű referáló folyóiratban nagyigényű, stomatológiai vonatkozású munkaegészségügyi öszszefoglaló közlemények jelentek meg a 20-as évek végén és a 30-as évek elején. Az itt ismertetett könyv igen jó összefoglalása a munkaegészségügy stomatologiai vonatkozásainak. Történeti bevezetése után elsősorban azokat a törvényes rendelkezéseket ismerteti, melyek a stomatologiai vonatkozású ipari megbetegedések megelőzésével és gyógyításával foglalkoznak. A további fejezetekben részletesen veszi sorra a száj és állcsont területére vonatkozó ártalmakat és betegségeket. így az ipari mechanikus, a sugaras, a kémiai ártalmakat, a mezőgazdaság dolgozóinak ártalmait és külön fejezetben az okozott betegségek részletes diganosztikáját, gyógyítási és megelőzési módjait. Külön foglalkozik az üzemi fogorvos teendőinek részletezésével, valamint az üzemekben vezetendő munkaegészségügyi vonatkozású dokumentációval. Igen bőséges irodalmi tájékoztatót is közöl a régi és legújabb irodalomról. Csak tíz oldal terjedelmű az a könyvrészlet, mely a fogorvos munkájával kapcsolatban előforduló, őt fenyegető munkaártalmakkal foglalkozik. így ismerteti a foglalkozási dermatosisait, fertőzési veszélyeit, statikus túlterhelését. Talán jobb lett volna, ha a ma úgyis közkeletű úgynevezett ergonómiával is foglalkozott volna. Az ábrákat külön, folyamatosan kötötték a könyvhöz, ami lehetővé tette, hogy ezek jobb papíron kerüljenek közlésre. Az ábrák között több, igen jól sikerült színes kép is van. Még megemlítem, hogy az ábrák között szerepel egy homlokreflektor, melyet a pontos száj vizsgálat céljából a szerzők fontosnak tartanak. Sajnos, nálunk nem tud elterjedni a fogorvosok munkáját nagyban elősegítő és pontosabbá tevő homlokreflektoros megvilágítás. Igaz, hogy nem is nagyon propagáljuk. Tr r , . ej с г ь j Varga István ar. Szabó Jenő: Ambuláns szájsebészet, 312 oldal, Medicina Könyvkiadó, Budapest. Ára: 62,— Ft. A könyv címe megszabja mondanivalóját. Feladata az, hogy tárgyaljon minden olyan szájon belüli és száj körüli kóros elváltozást, folyamatot, szövődményt, melynek gyógyítása szájsebészeti feladat, és járóbeteg-rendelésen is elvégezhető. A szerző könyve nemcsak hogy megfelel a feladatnak, hanem azon túl is megy. Tizenegy fejezetben nemcsak arra ad választ, amit címében ígér, hanem minden megfelelő fejezetben felhívja figyelmünket arra is, hogy a tárgyalt kórfolyamat vagy szövődmény miként lett volna elkerülhető. A praeventio bő tárgyalása miatt ajánlom a könyvet azok számára is, akik a szükséges szájsebészeti beavatkozásokat valamely okból nem óhajtják elvégezni. Túlnő a cím adta kereten még a határterületi folyamatok tárgyalása is, vagyis azoknak a betegségeknek az ismertetése, melyeknek kezelését ambulanter még az olyan nagy tapasztalatú szájsebész sem vállalhatja, mint a szerző, mert azok kezelése csak fekvőbeteg-osztályon valósítható meg, ahol az állandó ellenőrzésre lehetőség van. Értékesen egészíti ki a szájsebészeti témakört az utolsó fejezet, mely a keresőképesség megállapításával foglalkozik.
