Fogorvosi szemle, 1971 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1971-04-01 / 4. szám
PERSISTÁLÓ TEJFOGAK 109 Fogorvosi Szemle 64. 109—111. 1971. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikájának (mb. tanszékvezető : Tóth Pál dr. egy. docens) közleménye A persistaló tejfogak gyökér-resorptiója írta: HIDASI GYULA dr. A tejfog-persistentia egyik leggyakoribb oka a homológ maradó fog aplasiája, Az ilyen esetek megfigyelése kiválóan alkalmas a tejfogak gyökér-resorptiójának tanulmányozására, mert a felszívódást befolyásoló tényezők közül nem kell számolnunk a maradó fogcsíra szerepével. A szakirodalom állásfoglalása egységesnek mondható atekintetben, hogy a persistáló tej fogak is mutatnak gyökérfelszívódást. Kr önjeid szerint ez egyszerű öregedési jelenség. Orbán a persistáló tejfogak pulpájában regresszív elváltozásokat figyelt meg. Emiatt a csökkent ellenállóképesség a felnőttkori rágóerő hatására resorptióhoz vezet. Fischer megállapítja, hogy aplasia esetén megbomlik a resorptio és az appositio egyensúlya az utóbbi javára. Todoroff véleménye szerint a persistáló tej fogak gyenge resorptió ja összefüggésben van a fogak megterhelésével. Ezt az álláspontot képviseli Hertwig is, kijelentve, hogy a gyökérfelszívódást az optimálisnál nagyobb és kisebb terhelés egyaránt gyorsítja. A maradófog aplasiája kísérletesen is előidézhető. Obersztyn műtétileg távolította el kutyák maradófogainak csíráit, így a tejfogakon lassú, elhúzódó gyökér-resorptiót figyelt meg. Magyar szerzők is úgy vélekednek, hogy az aplasia ellenére a persistáló tejfogak gyökere előbb-utóbb felszívódik, illetve teljesen felszívódhat (Boros, Ferenczy). A többnyire lineáris jellegű resorptiós jelenségek szövettanilag is igazolhatók (Hidasi—Csiba). A kérdés pontosabb megválaszolása érdekében elemeztem 143 persistáló tejfogról készült rtg-felvételt. Ezeket a fogakat többszáz tejfog közül válogattam, ui. nem vehettem figyelembe azokat, melyeken pulpáig érő szuvasodást vagy tömést találtam, mivel a pulpa vagy esetleg a periapicalis terület fertőzöttssége befolyásolhatja a gyökér-resorptiót. A persistáló tejfogak életkorok szerint a következőképpen oszlanak meg: Infans II. (7—14 éves) ,.., 58 Juvenis (15—22 é.)............. 52 Adultus (23—40 é.) ............ 33 A fogak szerinti megoszlás: Alsó frontfog....................... 31 Felső frontfog ...................... 43 Alsó moláris ....................... 42 Felső moláris........................ 27 Itt jegyzem meg, hogy az alsó frontfogak nagyrészt középső tejmetszők, ui. leggyakrabban a középső maradó metszők aplasiásak. Csak egy-két tejszemfog fordult elő. Ugyanakkor felső frontfogakon olyan tej szemfogak értendők, ahol a maradó szemfog helyzeténél fogva (retentio, transpositio) feltehetően nem indukálhatott gyökér-resorptiót. A tej molárisok persistentiáját minden esetben maradófog-aplasia kísérte. Az összesített táblázatban azt is feltüntettem, hogy milyen fokú a persistáló tejfogak gyökér-resorptiója. Három fokozatot különböztettem meg. Első fokú a resorptió, ha a felszívódás a tejfog gyökerének csak az apicalis harmadában észlelhető. Másodfokú, ha a gyökér középső harmadában, és harmadfokú, haagyökérlebontódás a koronális harmadban tart. A resorptio mértékét vizsgálva Sobkowiak négy, Rethmann pedig hat fokozatot különít el. Célszerűbbnek látszik azonban a hármas beosztás, mivel jobban vizsgálható, kevesebb a határeset és a hibaforrás.
