Fogorvosi szemle, 1971 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1971-04-01 / 4. szám
asztalisó FLUOR-DÜSÍTÁS I. 99 6. A vizsgálat technikája A vizsgálatokat a kísérleti és kontroll falvakban is a helyszínen, az iskolák tantermében, az egészségházban vagy a kultúrházban, illetve felváltva ezek valamelyikében — ahogy a körülmények engedték — bonyolítottuk le. A fogazat vizsgálata legtöbbször műfény nélkül, tükör, szonda segítségével történt.. Röntgenvizsgálatokat — a nagy létszámra való tekintettel — nem végeztünk. Minden személy fogazatát két team (orvos + asszisztensnő) vizsgálja meg egymás után úgy, hogy egymás eredményeiről nem tudnak. A vitás eseteket nem beszélhetik: meg. A teamek összeállítása a kísérlet megindulása óta változatlan, és minden évbeni ugyanabban a községben végzik a vizsgálatokat. 7. A caries-szűrövizsgálatok megbízhatósága Az eredmények megbízhatóságát kívántuk fokozni azzal, hogy minden személyt két team vizsgál meg, és a két eredmény számtani középértékét fogadjuk el a cariesfrequentia és -intenzitás jelzőiként. Ismeretes, hogy minél kevesebb a vizsgáltak száma, annál nagyobbak lehetnek az eltérések a két vizsgáló csoport adatai között [4]. Ezek az eltérések Adler [1] szerint + 20 % -ot is kitehetnek, de ugyanazon vizsgáló eredményei elég következetesen vagy kisebbek, vagy nagyobbak, mint a másiké. A hiba forrása a team kifáradása, valamint a mélyebb fissurák minősítése, illetve a rejtett cariesek felfedése közötti különbségek. Három táblázatba foglaltuk négy vizsgáló team leleteit. Az 1. és 2. táblázat tartalmazza a deszki és a szőregi adatokat 1966-tól 1968-ig. Összesen 5 vizsgálat történt ezekben a községekben az egymás után következő években és a szűrést ugyanazok az orvosok végezték a hozzájuk azonos módon beosztott asszisztensnővel. A 3. táblázatban két másik team eredményei láthatók egy harmadik községben. A táblázatokból a következő következtetések vonhatók le: a) Az egyes teamek leleteiben a következetesség tendenciája felismerhető. Az 1. táblázat nyolcvanöt adatából а II. team 52 esetben kapott nagyobb, 10 esetben azonos és csak 23 esetben kisebb eredményt. A 2. táblázat hatvan esetéből ugyanez а II. team 52 esetben kapott nagyobb, 1 esetben azonos és 7 esetben kisebb eredményt. A 3. táblázat huszonhét esetéből két másik team II. csoportja 14 esetben kapott nagyobb, 1 esetben azonos és 12 esetben kisebb eredményt. b) Az eltérések a tej fogazatra vonatkozó adatok tekintetében az 1. táblázatban — 33,3%-tól +23,5%-ig, a 3. táblázatban —38,4%-tól +6,9%-ig, a maradó fogazatra vonatkozóan a 2. táblázatban —18,1%-tól +27,5%-ig, a 3. táblázatban —5,8%-tól + 26,6%-ig terjednek. Ezek a számok arra utalnak, hogy a tej- és a maradófogak megkülönböztetése és vizsgálata tekintetében hasonló nagyságrendű tévedések adódhatnak. A mi adataink nagyobb eltérést mutatnak, mint Adler vizsgálatai. c) A vizsgálati csoport létszámának emelése csökkenti az eltérés nagyságrendjét. A korosztályok létszáma kisebb, az eltérések nagyobbak, a korcsoportokban a létszám nagyobb, az eltérések kisebbek. Iskoláskor előtti korcsoportban (2 — 6, illetve 3 — 6 évesek; kisebb csoport) az eltérés —13,4%-tól + 12,6%-ig (1. és 3. táblázat), míg a 7—14 évesek vonatkozásában (népesebb csoport) —1,7%-tól +14,8%-ig terjed (1., 2. és 3. táblázat). Ebből az is következik, hogy helyesebb, ha az adatok értékelésekor a korcsoportok és nem a korosztályok adataira támaszkodunk. d) Az 1. és 2. táblázaton az is figyelemre méltó, hogy az egymás után következő években ismétlődő vizsgálatok korcsoport adataiban az eltérések nagyságrendje általában csökkenő tendenciát mutat. A korcsoport adatok között egyetlen olyan eltérés nincs a későbbi években, amely elérné a kiindulási értéket (1966). A teamek tehát begyakorolják a munkát. Ezt azzal is elősegítjük, hogy az előző évek tapasztalatait megbeszéljük. A fentiek egyben azt a következtetést is valószínűsítik, hogy adataink évről évre Dalosabbá válnak. e) Érdemes rámutatni arra is, hogy nem csak a cariesek (fissura, rejtett) megítélése lehet hibaforrás. Tévedhetünk a hiányzó fogaknak, a tömött fogaknak, a secundaer carieseknek, sőt a tej- és maradófogak megkülönböztetésének megállapításakor. Ennek bemutatását célozza a dmf és DMF összetevők megadása az 1. és 2. táblázatban. 8. A fogazat állapotára vonatkozó adatok feldolgozása Az adatok feldolgozását külön személy végzi. A két vizsgálócsoport adatait összesítjük és átlagoljuk (a két vizsgálat számtani átlaga). Az eredmények közlésekor csak ezeket a középértékeket adjuk meg.
