Fogorvosi szemle, 1970 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1970-03-01 / 3. szám

82 IVÁNKIEVICZ D. DR—KOVÁCS ZS. DR. Kórbonctanilag jellemző, hogy az epidermoid cysta képzésében csak a bőr hámelemei vesznek részt, míg a dermoidban a bőr függelékei, a szőrtüszők, faggyúmirigyek és verejtékmirigyek is. Jellemző még az epidermoid cysta szür­késfehér, avasszagú, kenőcsszerű tartalma, ami a levált hámsejtekből és zsír­­cseppekből áll. A szájfenék epidermoidjai és dermoidjai, klinikailag a szájfenéket bedombo­rítva, rendszerint a nyakba is lehúzódva fordulnak elő, a m.mylohyoideushoz való viszonyuk szerint sublingualisan vagy submentálisán. A sublingualis epi­­dermoidok a m.mylohyoideus felett, a m.geniohyoideus és a m.geniglossus között helyezkednek el, és inkább a száj felőli, nyelv alatti területet boltosítják elő. A submentális epidermoidok a m. mylohyoideus alatt helyezkednek el, és főként az áll alatti tájékot domborítják ki (1. ábra), azonban már nem ilyen éles a ha­tár, ha a daganatok bizonyos nagyságot elérnek. 1. ábra. A submentalis és sublingualis dermoid és epidermoid cysták topográfiai helyzetének szkémás ábrázolása Gérard—Marchand szerint A szájfenéki epidermoidok előfordulási gyakoriságát illetően Marschall sta­tisztikája szerint az utóbbi negyven évben 54 000 sebészeti esetük között ösz­­szesen négy szájfenéki epidermoid cysta fordult elő. Shore 54 000 sebészeti eset között a szájfenék területén két epidermoid és két dermoid cystát figyelt meg. 1956-ban Fodor a budapesti Rókus Kórházbólkét, 1960-ban Gabka a berlini Vir­chow Kórházból egy esetet ismertet. 1956-ben Tóth K. a Szegedi Fogászati Kli­nikáról egy dermoid cysta esetét publikálja. Közleményében azonban egyik szerző sem közöl adatokat arra vonatkozólag, hogy milyen létszámú beteganya­gon találták. Osztályunkon 8 500 fekvő beteg közül négynek volt szájfenéki epidermoidja. Első esetünket 1963-ban közöltük. Utóbbi három esetünk pedig ez évben öt hónapon belül (március-július) volt. Érdekességük, hogy két bete­günk daganatát kb. 19 évig növelte, míg azok komoly nyelési és légzési pana­szokat okoztak. 1. T. Z. 38 éves férfibetegünket belosztályról vesszük át, ahol légzési pana­szok miatt állt kivizsgálás alatt. Submentalisan elhelyezkedő, 19 éve növekvő tumorát bimanualisan vizsgálva, az női ökölnyinek imponál, és rugalmas ta­­pintatú. Felette a bőr ép, reakciómentes (2. ábra). A szájüregbe domborodó re­sistentia felett a kp. vértelt nyálkahártya ép, és színe a környezetével meg­egyező. Fogászati status: a jobb felső alsó praemolaris, a bal alsó második és a felső harmadik molaris hiányzik. A bal felső két praemolaris carieses. A tumor extraoralis punctiója negatív eredménnyel végződik. A beteg anamnesisében semmi olyan nem volt, ami a betegséggel kapcsolatban jelentőséggel bírna. A műtét előtti kivizsgálás után pedig semmi olyan kóros elváltozást nem talál­tunk, ami a beteg daganatának műtéti eltávolítását kontraindikálta. 2. M. B. 33 éves férfi fölvételekor elmondja, hogy öt éve érez duzzanatot a nyelve alatt, ami másfél éve erős növekedésnek indult, és most már nyelvét

Next

/
Thumbnails
Contents