Fogorvosi szemle, 1970 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1970-02-01 / 2. szám

Szerzőink figyelmébe Szempontok a Fogorvosi Szemle számára a kéziratok előkészítéséhez A beküldött kéziratok gyorsabb megjelentetése érdekében a szerkesztőség és a nyomda munkájának zavartalan lebonyolításához Szerzőink segítségét kérjük, mivel igen sok munkát, költséget és késedelmet okoz, hogy a kéziratokat nem nyomdakész állapotban küldik be a szerkesztőségbe és a korrektúra elvégzésekor sem tartják be a szükséges előírásokat. Ezért azzal a kéréssel fordulunk a cikkírókhoz, hogy a kéziratok szerkesztését a következő irányelvek szerint végezzék: 1. A fejléc az intézet rövid, de pontos megjelölését tartalmazza; klinikáknál, elmé­leti intézeteknél az igazgató, kórházaknál az osztályvezető főorvos nevével. Ezután a dolgozat címe következik, alatta a szerzők teljes nevével (dr. a keresztnév után). Az intézet, illetve osztályvezető a kéziratot láttamozza. 2. A szöveget írógéppel, szabályos méretű papírlapokra és csak a papír egyik olda­lára írjuk. A gépelési hibákat cikkíróink javítsák ki, mert a nyomda csak saját hibá­ját korrigálja díjtalanul. Ha dőlt betűkkel akarunk valamit kiemelni, azt egyszer húz­zuk alá, ha félkövér betűkkel, akkor kétszer. Ez utóbbi azonban a szöveg között igen torzító s csak alcímekre szorítkozzék. Csupa nagybetűvel semmit se gépeljünk. 3. A gépírásos sorok az olvashatóság és javítások érdekében két sorköznyire ritkí­­tandók. Lehetőleg minden oldalon azonos szélességű margót hagyjunk és szabvány­gépelést alkalmazzunk (1 oldal = 25 sor, 1 sor = 50 leütés). 4. Minden bekezdést kezdjünk beljebb. Ha a szöveg egy részét kisebb betűtípussal kívánjuk szedetni (pl. az eset részletes leírását, eredeti közleményben a methodika ismertetését stb.), ezt nem sűrűn gépelt sorokkal, hanem a szöveg bal oldala mentén húzott vonallal és „petit” szóval jelezzék. 5. A kézirat lapjait minden oldalon, középen felül, pontosan számozzák meg arab számokkal. Betoldás esetén jelezzék, hogy az melyik laphoz tartozik (pl. 8/a). 6. Az ábrákat borítékban kell mellékelni, a képek hátlapjára írják rá a szerző nevét és jelöljék meg nyíllal elhelyezésének irányát, és hozzájuk külön papíron az ábrák szö­vegét is. Egy kézirathoz csak annyi képet tudunk illeszteni, amennyi elengedhetetlenül szükséges. Az ábrák helyét meg kell jelölni mind a kéziratban, mind a hasáb korrektú­rában. A táblázatokat is külön lapokon kérjük csatolni (hátlapjukon a szerző nevének feltüntetésével). 7. A kéziratok terjedelme: felkért referátum 12—15, eredeti közlemény 10—12, kazuisztika 3 gépelt oldalt ne haladja meg. 8. A dolgozat végén az összefoglalás nem lehet hosszabb 15 sornál. Az összefogla­lásban harmadik személyt használjunk. Rövidítéseket ne alkalmazzunk. Idegennyelvű fordítás céljára mellékeljük a kézirathoz külön 3 példányban a munka rövid össze­foglalását elején a szerző nevével és a dolgozat címével. 9. Köszönetnyilvánítás kerüljön az összefoglalás elé, petit jelzéssel. 10. A közleményhez csatolt irodalom csak azokat a legfontosabb adatokat tartal­mazhatja, amelyeket a szerző elolvasott és feldolgozott. A szakirodalom jelölése: a szövegben az idézett szerző vezetékneve szerepeljen csak, mellette zárójelben az iro­dalomban jelzett sorszámmal (pl. Lever [13]). A dolgozat végén az „Irodalom”-ban a sorrend a következő: sorszám, szerző neve (ABC sorrendben) előre a vezetéknévvel, majd a keresztnév kezdőbetűi, folyóirat neve (nemzetközi rövidítést használva), kötet­szám aláhúzva, oldalszám, zárójelben évszám. A cikk címét sem magyarul, sem idegen nyelven nem adjuk meg. Ha a mű, amelyre hivatkoznak, könyv, akkor közölni kell: a szerző nevét (mint fent), a mű címét, a kiadót, a kiadás helyét és évét, az idézett oldal­számot. 11. Felkérjük t. Szerzőinket arra, hogy a szakkifejezéseket és a szakirodalmat egy­ségesen Brencsán J.: Orvosi szótár, Terra kiadó, Budapest 1969., szerint jelöljék. 12. A szövegben gyakrabban előforduló terminus-technicusok rövidítése olyképpen történjék, hogy a rövidítendő fogalmat első előfordulásakor teljesen kiírjuk és utána zárójelbe a rövidítés jelét. 13. A hasáblevonatok javítását félreérthetetlen jelekkel kell végrehajtani. A hasáb­levonatokon a változtatás csak a nyomdahibák kijavítására szorítkozhat. A hasáb­levonatban történő szövegváltoztatásokért az anyagi kiadások a szerzőket terhelik. 14. Ugyanazt a munkát több hazai magyar nyelvű folyóirathoz egyidejűleg benyúj­tani nem szabad. Hazai vagy külföldi szaklapokban megjelent dolgozatot nem közöl­hetünk.

Next

/
Thumbnails
Contents