Fogorvosi szemle, 1970 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1970-02-01 / 2. szám

SPATIUM INTERALVEOLARE

39

határozzák a műfogsorok jellegzetességeit. Ezért a protetikai Spee-görbe — az occlusiós felszínek — verticalis helyzetének megállapításakor is e megváltozott körülményekhez, s az ezzel együttjáró mostoha retentiós lehetőségekhez kellene igazodnunk.

30 alsó, felső protézisen — a frontfogak területén az esztétikai igények szerint — a kis- és nagy őrlők tájékán mérések alapján, tervszerűen osztottam el az interalveolaris távolságot. Azt tapasztaltam, hogy az alsó teljes protézisek stabilitása szempontjából az a kedvező, ha az occlusiós vonal nem felezi az interalveolaris távolságot, hanem az alsó és középső harmad határán vagy legalább annak közelében halad (9. ábra). Az interalveolaris távolság ilyen arányú elosztása a felső protézisek stabilitását gyakorlatilag nem rontja, az alsó protézisek stabilitását lényegesen javítja, ugyanakkor az így kialakuló protetikai Spee-görbét a páciensek esztétikai szempontból nem kifogásolják. Kétségtelen, hogy az interalveolaris távolság ilyen arányú elosztása a fogorvos szemével nézve elsősorban a felső protéziseken szokatlan sagittalis fogsorgörbét eredményez (10. ábra) azáltal, hogy a kis- és nagyőrlők occlusalis felszíne gyakran a metszők élvonalánál caudalisabbra kerül. Megfigyeltem azonban, hogy természetes ép fogazaton masseter-rágóknál, ilyen lefutási irányú Spee-görbe nem ritkaság.

Eddigi tapasztalatom alapján a többi retentiós tényező felhasználására való törekvés mellett az általam javasolt módosítás előnyösen befolyásolhatja az alsó teljes protézisek funkcionális stabilitását, s ezen keresztül egy „protézispár” használhatóságát is.

IRODALOM. Coopermann, H. N. : New approaches to estabilishing the plane of occlusion and freeway space in complete denture. Dent. Dig., 5, 202, 1965. — Földvári I.— Huszár Gy.: A fogpótlás technológiája. 2. kiadás. Budapest. Medicina 1965. — Gerber, A.: Besonderheiten der totalen Prothese in Verbindung mit bezahntem Oberkiefer. Schweiz. Mschr. Zahnheilk., 65, 157, 1955. — McGrane: Lásd: Kemény I. — Gysi, A.: Das Aufstellen der Zähne für Vollprothesen. Zürich, Schweizerischer Zahntechnikei Vereinigung, 1948. — Gysi, A.: Lásd: Scheff, J.—Pichler, H. — Huszár Gy.: Szóbél, közlések. — Kaán M. : A rágósík, az occlusiós felszín és a nasoaurioularis vonal. Fogorv. Szle, 60, 193, 1967. — Kemény I. : A foghiányok klinikuma és a lemezes fogpótlás. Budapest. Medicina, 1959. — Kemény I.': Prothetische Probleme bei subperiostalen Metallimplantaten. Dtsch. Zahn-, Mund- Kieferheilk., 27, 248, 1957. — Maison, T. S.: Equilibrating edentulous mandibles. J. Prosth. Dent., 14, 880, 1964. —Nagle, R. J.— Sears, V.: Denture prosthetics. St. Louis, Mosby, 1962. — Scheff, J.—H. Pichler: Handbuch der Zahnheilkunde. Bd. IV. München. Urban u. Schwarzenberg, 1929. — Schwindling, R. : Individuell funktionelle Oberflächengestaltung totaler Prothesen. Dtsch. zahnärztl. Z., 18, 183, 1963. — Suvin, M.: Stomatolska protetika. Zagreb, Skolska Knyiga, 1963. —Sugár L.: Szájbetegségek. Budapest. Medicina, 1959.

M. Kaan: HccAeooeanue MewcaAbeeoAnpHozo npocmpaHcmea c motKU 3penun cmaßuAb- Hocmu 3yÖHbix npome30e.

Abtop b 30 3yßHbix npoTe3ax no-pa3HOMy pa3/tejiuji MOKajibBeojmpHoe paccTOHHtie b hh/Khhx h BepxHHX pflaax 3yßOB. Oh Harnen, hto b OTHOuieHim (JtyHKUHOHajibHOH CTaßHJib- HOCTH HOKHHX nOJIHblX np0Te30B ÖJiarOnpMHTHO TO, eCJlH ,,OKKJUO3H0HHafl JlHHHfl“ Ha npe- MOJUipHOH n MOJinpHOH oßjiacTHX He pa3flejiHeT MOKajibBeojiHpHoe paccTOHHite iiononaM, a npoxoßHT no rpamute HioKHeii h cpegHeii Tperen.

Dr. Kaán, M. : XJntersuchung des Spatium interalveolare aus dem. Gesichtspunkt der Prothesenstabilität.

Die interalveoläre Distanz zwischen den unteren und oberen Zahnreihen wurde an 30 experimentellen Prothesen in abwechselnder Proportion verteilt und es wurde beobachtet, dass es für die Funktion unterer totaler Prothesen günstig ist, wenn in der prämolaren und molaren Region die „Okklusionslinie“ die interalveoläre Distanz nicht halbiert, sondern sie sich binnen der Grenze des unteren mittleren Drittels bewegt.