Fogorvosi szemle, 1970 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1970-01-01 / 1. szám

VÍRUSIZOLÁLÁS 15 az aphthák és herpetiform ulceratio inkább felnőttek betegsége, ezért feltehető, hogy azok hajlamosak aphthákra, akikben gyermekkoron túl is persistálnak adenovírusok. Lappangó kórokozókat aktiválhat trauma, psychés, hormonális tényezők. Ezek befolyása az aphthás szájgyulladások esetében ismeretes. Más esetleges kóroktani tényezők és a talált vírusok pathogen szerepének bizonyí­tása további vizsgálataink tárgya. összefoglalás 21 szájfekélyes betegen vírusizolálási kísérletet végeztünk HEp-2 és emberi amnion primer szövettenyészetein. Két 1-es típusú adenovirus törzset izolál­tunk két Cooke-féle herpetiform ulceratióban szenvedő betegtől. Egy kontroll­ként vizsgált gingivostomatitis herpetica esetből herpes simplex vírus tenyé­szett ki. Immunfluorescens módszerrel adenovírus-antigeneket találtunk nem­csak a két izolálással pozitív esetünk aphtha-kaparékában, hanem 8 olyan aph­thás betegünk aphtha-kaparékában, ill. vak-passzázs anyagaiban is, akiknél az izolálás eredménytelen maradt. Az izolált adenovírusok lehetséges pathogen szerepét tárgyaljuk. IRODALOM. 1. Lehner, Th. : Proc. roy. Soc. Med. 61, 515, 1968. — 2. Cooke, B. E. D. : Brit. Dent. J. 109, 83, 1960. — 3. Lehner Th., Sagebiel, K. W.: Brit. Dent. J. 121, 454, 1966. — 4. Sallay K., Jancsó Á., Sugár L.: Fog. Szle. 62, 240, 1969. — 5. Coons, A. B., Kaplan M. H. : J. Exp. Med. 91, 1, 1950. — 6. Nász J., Bélády I., Lengyel A. : Az adeno­vírusok és kórokozó szerepük. Akadémia Kiadó, Budapest, 1967. K. Ill a J! ji a h, T. K y ji q a p, H. H a c, n. fián: Onumu c u3ompoeanueM eupy­­coe npu acßmo3Hbix zepnemucßopMHbix u zepnecnux a3eax e nonocmu pma. Abtopm npoBOflHjm y 21 SoJibHoro c H3BaMii b iiojiocth pTa nonbiTKH H30JinpoBaHHfl BHpycoB Ha TKaHeBbix KyjibTypax H.Ep-2 u Ha qejiOBeqeCKHX aMHHoraqeci<nx nepBHHHbix TKaHeBbix KyjibTypax. Ohh H30JinpoBajm «Ba uiTaMMa aaeHOBnpycoB Tuna 1 y «Byx 6oju>­­Hbix, CTpaaaBiHHx repneTiKjmpMHbiM H3TjU3BJieHneM Kyxa. B o«hom cjiyqae repnecHoro rimriiBOCTOMaTHTa, cayxuiBiiiero KOHTpojieM, 6biJi BbipameH BHpyc oóbiKHOBeHHoro rep­­neca. M.wMyHoijiJHOopecneHTHbiM mcto^om aaeHOBnpycHbie aHTHreHbi Obuiii oÓHapyweHbi He TOJIbKO B COCKOÓe a(J>T y ÄByX ÓOJIbHblX, y KOTOpbIX 6bIJI H30JlHp0BaH BHpyc, HO h y Ta- KHx 8 SojTbHbix, y KOTopbix He y^ajiocb H30JiHpoBaTb BHpyca. Abtopm paccMaTpuBaeT bo3- M0>KHyk) naToreHHyio pojib H30JiHp0BaHHbix BHpycoB. Dr. Sallay, K. — Dr. Kulcsár, G. — Dr. Nász, I. — Dr. Dán, P. : Virusisolierungs-Versuche aus aphthösen, herpetiformen und herpetischen Mundge­schwüren. Virusisolierungsexperimente wurden in HEp 2 Zellkulturen und menschlichen pri­mären Amnionkulturen durchgeführt aus 21 Patienten mit Mundgeschwüren. Es wur­den von zwei in „herpetiform ulceration” (sec. Cooke) erkrankten Patienten zwei Adenovirus-Stämme Typ 1 isoliert. Aus einem Gingivostomatitis Herpetica Kontroll­­fall wurde Herpes Simplex Virus isoliert. Mit der Immunfluoreszenz technik waren Adenovirusantigene nicht nur in den Aphtha-Abrasionsmaterien der Adenovirus posi­tiven Fälle nachweisbar, sondern auch in den Blindpassagen und Aphtha-Abrasions­materien unserer 8 solchen Aphtha-Kranken, bei denen die Virusisolierungsversuche er­folglos blieben. Die pathogenetische Rolle der zwei isolierten Adenovirusstämme wird besprochen.

Next

/
Thumbnails
Contents