Fogorvosi szemle, 1970 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1970-04-01 / 4. szám
FOGELMERÜLÉS 117 I. táblázat Fog Maradó fog aplasia Személyek száma Szimmetrikus Fogak száma Infraocclusio Elmerülés Nincs ............ 5 3 9 9 0 Tej Van .............. 5 5 13 11 2 Maradó..................... 3 0 3 2 1 Összesen................... 13 8 25 22 3 Az irodalmi adatok, valamint saját eseteink alapján megállapíthatjuk, hogy mindkét elváltozás localis és általános csontfejlődési zavar alapján jön létre. Az érintett processus alveolaris a fejlődésben környezetéhez képest elmarad. A localis okként szereplő gangraenás folyamatok és traumák gyökérhártyasérüléssel járnak és a fog ankylosisát okozzák. Nem tisztázott, hogy a fejlődés leállása a trauma közvetlen következménye vagy a gyökérhártya-pusztulás és ankylosis hozza létre. Amennyiben az utóbbi módon jön létre, úgy a gyökérhártyának csontfejlődést irányító stimuláló szerepe kell legyen. A szimmetrikus, általános okúnak tartott elváltozásoknál is kimutatott ankylosis minden esetre e feltevésünket igazolja. Aplasia nélküli esetekben a gyökér-felszívódás károsodása késlelteti az áttörést és ez a gyökérhártya pathologiás funkciójával is magyarázható. Összefoglalva: megállapíthatjuk, hogy másodlagos infraocclusio a tejfogazatban aplasia nélkül és maradó fog aplasiával együtt is előfordul. Az aplasia nélküli esetek reversibilisek, az aplasiás esetekből fogelmerülés alakulhat ki. A fog elmerülése, bár a másodlagos infraocclusio végstádiumának tekinthető, következményei miatt jelentőségében attól lényegesen eltér. Másodlagos infraocclusio és fogelmerülés a maradó fogazatban is van, bár igen ritka. Az elváltozások oka a csontfejlődés elmaradása a környezethez viszonyítva. Tejfogazatban ezt a fejlődéselmaradást gyakrabban általános okok hozzák létre, míg a maradó fogakon localis ártalom. IRODALOM. Brown, B. J. : Submerged and restored second deciduous molar. J. Amer. dent. Ass. 68, 161. 1964. — Bruszt P. : Inclusion de la premiere molaire supérieur permanente? Acta Stomat. belg. 30, 187. 1963. — Hidasi Gy.: A tejőrlők másodlagos infraocclusio ja. Fogorv. Szle. 60, 334. 1967. — Karwetzky, R.: Über die Infraocclusion. Dtsch. zahnärztl. Z. 13, 51. 1958. — Karwetzky, R.: Der temporär seitlich offene Biss. Dtsch. Zahnärztebl. 22, 412. 1968. — Orbán, B.—Sicher, F. : Oral histology and embryology. Mosby, St. Louis 1962. —Pongrácz P. : „Elmerült” tejfog esete. Fogorv. Szle. 58, 49. 1965. — Stenton, E. M.—Sweet, Ch. A.—West, F. : Submerged deciduous molar. J. Amer. dent. Ass. 46, 433. 1953. — Theuerkauf, J.: Die Infraocclusion der Milchmolaren. Dtsch. zahnärztl. Z. 15, 1358. 1960. n. n o h r p a u: IlozpyoiceHue 3y6a u eonpoc emopmmü UH(ßpaoKKM03iiu. FIorpy>KeHHe 3yßa MoweT paccMaTpHBaTtca iok KOHenHoe cocrojume btophhhom iiHcjipa- 0KKJIIO3HH. B OTHomemm mojiohhmx 3y6oB HMeeTCH He conpOBO>KflaiomaHCH anna3Heü 06- paTHMaa (j)opMa, a b oTHomeHim nocTosmHbix 3y5oB — conpoBOKaaromaaca anjia3neH, cnoHTaHHo pegKO HopMaJiH3yromaHCH, HaôJuoaaeMaa n bo B3pocjioiw B03pacTe $opMa. Dr. Pongrácz, P. : Frage des „Dens submergens“ und der sekundären Infraokklusion. „Dens submergens“ ist als das Endstadium der sekundären Infraokklusion zu betrachten. Beide Veränderungen sind im Milch- und bleibendem Gebiss gleich möglich. Im Milchgebiss ist die Veränderung ohne Aplasie reversibel, was im Erwachsenenalter mit Aplasie eine seltene Form ist.
