Fogorvosi szemle, 1970 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1970-01-01 / 1. szám

1970. Januar

Lxilí. évfolyam 1. szám,

FOGORVOSI SZEMLE

FŐSZERKESZTŐ: Prof. Dr. VARGA ISTVÁN

Szerkesztették : 1908—19*5. KttRMttCZY ZOLTÁN dr., 19*0—1951. Prol. IHORELL1 GUSZTÁV

Fogorvosi Szemle, LXIII., 1—6. 1970.

A Központi Stomatologiai Intézet (igazgató-főorvos: Orsos Sándor dr.) közleménye.

Gyakorlati tapasztalatok a Silodent szilikongumi bázisú lény o matany aggal*

írta: KEMÉNY IMRE dr. és SZONBY ISTVÁN dr.

Intézetünkben hosszú ideig használtuk lenyomatvételre a különböző külföldi szilikongumi-bázisú lenyomatanyagokat (Lastic 55, Stangen Lastic, Silone, Dentaflex stb.) főként húzott koronák és inlayk készítésekor. Ezek többségének hátránya volt, hogy a tárolás folyamán előbb-utóbb használhatatlanná váltak. A magyar gyártmányú, korlátlan ideig tárolható Silodenttel kísérleti célból már évekkel kereskedelmi forgalomba kerülése előtt készítettünk lenyomatokat; újabban kizárólag ezzel dolgoztunk mind a rögzített, mind a kivehető fogpótlások készítésekor.

I. Lenyomatvétel rögzített fogpótlásokhoz

A csonkról vett gipszlenyomat hátrányai: a gipsz széttöredezése, elmorzsolódása, különösen az interdentalis területeken és az ezért szükséges gravírozás, közismertek. A gyűrűs Kerr-lenyomat készítése hosszadalmas, amellett a preparálás hibái -— pl. alámenő részek esetén a lehűtött lenyomatot nem lehet a lenyomat sérülése nélkül a fogról levenni, vagy pedig elhúzódik a lenyomat — pontatlanságot eredményeznek. E hátrányokat kiküszöböli a szilikongumi-lenyomat, amely az interdentalis területeket és az alámenő részeket is pontosan lemintázza, rugalmasságánál fogva az erősen alámenő helyekről is könnyen eltávolítható, s egyúttal az előkészítés hibáit is elárulja.

Húzott borító koronák készítésekor az előkészített csonkról rézgyűrű nélkül veszünk Silodent lenyomatot, mégpedig minden esetben gipsz vagy viasz alaplenyomattal-, régebben stencet is használtunk e célra. Az alaplenyomatra nemcsak anyagtakarékosságból van szükség, hanem azért is, mert az alaplenyomat fokozza az anyag szétfolyását, másrészt az alaplenyomattal kifejthető nyomás az anyagot az ínytasakba is bejiréseli, s ezáltal az ínnyel fedett csonkrészletek is lemintázódnak. Az alaplenyomatba helyfenntartóként 3 mm vastag nedvesített habszivacsot használnak.

Mélyebb ínytasakok esetén a lenyomaton a koronaszélnek megfelelően vékony, hajlékony hártyaszerű nyúlványt látunk, amely a lenyomat kiöntésekor elhajolhat és a minta torzulását okozhatja. Ezért célszerű e nyúlványokat hajlított ollóval kb. 1 mm rövidre nyírni (Kiss). Az alaplenyomatban elhelyezkedő vékony Silodent-réteg zsugorodása abszolút értékben kifejezve elhanyagolhatóan kicsiny.

* Az 1969. évi pécsi Árkövy Vándorgyűlésen elhangzott előadások nyomán.