Fogorvosi szemle, 1969 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1969-02-01 / 2. szám
38 FLATH I. DR.—IVÁNKIEVICZ D. DR. vagy gyermek fejét tenyérrel az egyik arcfélen oldalsó fekvésben tartja (2. ábra). Az alsó állcsont-lenyomat eltávolítása legtöbb esetben nehézség nélkül sikerül. A felső állcsont-lenyomat eltávolításakor ha ritkán ugyan, de nehézség, fennakadás lenne, úgy azon gombos szondával vagy anatómiai csipesszel segíthetünk. Csecsemőnél és gyermekeknél a felsőállcsonti lenyomatvétel kellemetlenebb, mint az alsó, mivel az orrnyálkahártya a lenyomatanyaggal szemben érzékenyebb, mint a száj nyálkahártya. Ezért először a mandibuláról készítjük a lenyomatok Még ezt is megelőzi a harapásvétel, hogy a mandibula állását rögzítsük a maxillához. A sorrend azért fontos, mert harapásvételkor a gyermek még nem sír — ami felsőállcsonti lenyomatvételkor gyakori — s így a mandibula viszonya a maxillához pontosabban meghatározható. Mind felnőtteknél, mind a kis hasadékosoknál, kissé fölmelegített viaszdarabkát haraptatunk, azaz az alsóállcsontot könnyedén a felsőállcsont felé nyomjuk, miközben az asszisztensnő a beteg falcsontjaira helyezett tenyérrel a fejet rögzíti. Kétéves kortól a lenyomatvétel legtöbbször már fogorvosi székben történik, szülő vagy kísérő ölében. E korban, indikált esetben, a hasadékosokon más Schweckendiek szerinti velumplasticát végzünk. Ezért ha az operált gyermek keményszáj padján tervszerűen hagyott maradványlyuk nagyon keskeny, úgy lenyomatvétel előtt annak vattával való kitömése ajánlatos. Hasonlóan járunk el idősebb betegeinknél is, akiknek hasadóka még nyitott, vagy keményszáj - padjukon maradványlyuk van. Ha a maradványlyuk kitömése elmarad, vagy kevés vattát használtunk, úgy a lenyomatanyag az orrüreg öbleibe kerülhet, ami a betegnek igen kellemetlen. Az anyag eltávolítása a maradványlyukon keresztül legtöbbször felületes (ecsetelés, spray), sőt néha csak injekciós anaesthesiával lehetséges. Ha nem sikerül, úgy a beteg testét és fejét ventralisan meghajtjuk, és az orrüregben maradt lenyomatanyagot gombos szondával a garatüregbe toljuk. A beteg testhelyezte és garatreflexe a lenyomatanyagot a szájüregbe juttatja. Ez az eljárás olyan betegen nem alkalmazható, akin velopharyngoplasticát végeztek. Ezért ilyen betegeknél lenyomatvételkor nagyon körültekintőnek kell lennünk. Lágyszájpad-hasadékos betegeknél lenyomatvételkor komplikáció nem szokott lenni. Д-р M . Флат и д-р Д. Иванк певиц: Приготовление слепка при расщеплениях рта, челюсти и нёба. Авторы описывают методы приготовления слепка при расщеплениях рта, челюсти и нёба. Модели приготовленные о больных с разными расщеплениями в разном возрасте являются очень важными с документационной, терапевтической и научной точки зрения. Fr. Dr. I. F1 а t h und Dr. D. Ivánkievicz: Abdrucknahme bei Lippen- К iefer-Gaumenspalten. Die Verfasser geben mehrere bei Lippen-Kiefer-Gaumenspaltenträgern anwendbare Abdruckmethoden bekannt. Man muss den im verschiedenem Lebensalter angefertigten Modellen eine grosse Bedeutung im Himblick auf die Dokumentation, Therapie und wissenschaftliche Erkentniss der Fälle beimessen.
