Fogorvosi szemle, 1969 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1969-11-01 / 11. szám

342

TÓTH Á. DR.—GYULAVÁRI О. DR.

•a vizsgáló értékelésétől; azt is tudjuk azonban, hogy számos „külső” tényezőtől is függ, hogy adott terület lakosai esetleg megtartható fogaikat mennyiben tartják meg és meg nem tartható fogait még sem távolíttatják el (mint pl. a fogorvosi kezelés hozzáférhetősége, költségei, a lakosság dentalis edukált.sága stb.).

Mindezek ellenére egyértelműen megállapíthatjuk, hogy felméréseink eredményeinek elemzése alkalmasnak bizonyult hazai mezőgazdasági jellegű település lakossága egyes fogelvesztési jellegzetességeinek, törvényszerűségeinek felfedésére. A fogjelenléti görbék részletesebb vizsgálata az eddigi megállapítások birtokában indokoltnak tűnik, különösképpen az egyes görbék pontosabb matematikai elemzésének a kísérlete; ez egyik következő feladatunk. Mindenesetre, a fog-praesentia-görbék jelen elemzése során az egyes fogpárokat illetően az elveszítés időrendjére nézve lényeges és jellegzetes különbségeket tudtunk felismerni, amelyek összefüggése az egyes fogtípusok caries-esendőségével bizonyos vonatkozásokban kézenfekvő, míg más vonatkozásokban összefüggésük a fogágy betegségeivel további vizsgálatra szorul. Eddigi eredményeink alapján — általánosításokat elkerülendő — mezőgazdasági jellegű alföldi település felnőtt lakosságán az egyes fogpárok elveszítésének sorrendjét és időrendjét sikerült megállapítanunk.

A fogak praesentia-görbéi az elvesztés idején lefutásuk szerint alapjában véve ugyanúgy a „növekedési görbék” családjába tartoznak, mint a fogak áttörése és a tejfogak elvesztése során nyert görbék. Bár sokkal kisebbek a különbségek a tej- és maradó fogak áttörését ábrázoló praesentia-görbék között, mint a két foggeneráció egyes tagjainak elveszítését leíró görbék között, az elveszítési görbék azonos jellegéből sok fenntartással talán mégis szabad arra következtetnünk, hogy a tejfogakhoz hasonlóan a maradó fogaké is ,,természetes” jelenség. Az említett görbék azonos jellege azonban egymagában nem tekinthető kellő bizonyítéknak. A növekedési görbe ui. ama betegségiek) növekedését is tiikröz(het)i, melyeknek eredménye a fogak elveszítése.

Eddigi fejtegetéseinkben a fog-mortalitást csak a vizsgáltak életkorának viszonylatában értékeltük. Talán helyesebb lenne, különösen az egyes fogakra vetítve, az áttöréstől számított fogéletkort venni viszonyítási alapul. Ugyancsak érdemesnek látszik további elemzés céljából a „relative increment of decay” (Porter és Dudman) mintájára a fogelveszítés relatív mutatóinak kiszámítása is.

összefoglalás

Reprezentatív felmérés alapján vizsgálták a felnőttek fogjelenléti adatai alapján a totális és az egyes fogpárokra bontott ún. fog-mortalitást. Ennek definícióbeli hiányosságait kiküszöbölendő új fogalomként vezetik be egyrészt a „fizikai”, másrészt a „biológiai” fog-mortalitást. Az egyes fogak csökkenő praesentia-görbéinek jellege azonos, a görbe lefutása minden esetben kétfázisos, szigmoid-jellegű; az egyes fogak elveszítésének ütemében azonban lényeges különbségek észlelhetők. A görbe bifázisos jellegéből következően a populáció egészét tekintve a fogelvesztés még tendenciaszerűen sem közelíti meg a teljes elfogatlanodást. Az egyes fogakra bontott mortalitás vizsgálatára, ill. célszerű ábrázolására a fogelvesztésre jellemző quartilisek ábrázolását javasolják oly koordináta-rendszerben, melynek négy quadránsában az alsó és felső fogak jellemző elveszítési értékei nemenként is elkülönítve tüntethetők fel. A fogak elveszítési sorrendjét ezek alapján közlik; a férfiak és nők között jellegzetes korkülönbség észlelhető a kiemelt quartiliseket illetően, de helyenként eltér az egyes fogak esendőségi sorrendje is.

IRODALOM: 1. Adler, P. a. G. Adler—Hradecky: Normal variability of the changing dentition. Acta Morphol. Hung. 9 : 63, 1959. — 2. Grabb, H. S. M.: Tooth mortality in a selected population. Brit. dent. J. 121 : 653, 1966. — 3. Dahlberg, G. a. A. 11. M aims bach: The eruption of the pei’manent teeth in the normal population of Sweden. Acta Genet (Basel) 1 : 77, 1948. — 4. Gyulavári, О. u. A. Tóth: Die Zahl der erhalte-