Fogorvosi szemle, 1969 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1969-11-01 / 11. szám
AZ ELFOGATLANODÄS dinamikája 339 Crabb vizsgálataiban is talált és általuk részletesen elemzett megtörése anyagunkban csak kisebb mértékben figyelhető meg; kisebbek és lokalizációjuk kevéssé rendezett. Részletes elemzésüktől azért is eltekinthetünk, mert keletkezésük elsősorban a vizsgáltak ki nem elégítő létszámára vezethető vissza,, bár nem zárható ki az előző életperiódusokban a fogazatra ható különböző tényezők befolyása sem. Éppen ezért analógiában Crabb magyarázatával megemlítjük, hogy ilyen több fogra is vonatkozó ingadozást anyagunkban a 31—40 éves korosztályokon láttunk. Az 1925—30. években születetteknek aránylag több foguk van, míg az 1931—35. években születetteknek aránylag kevesebb (ez összefügghet a későbbi életkorra esett gazdasági válsággal). A felmérési, feldolgozási hibalehetőségekből, valamint az elmúlt korok torzító hatásaiból származó esetleges görbe-egyenletlenségek azonban a kérdés lényege szempontjából nem jelentősek. Repi’ezentatív felmérésekből származó adatok tekintet nélkül a görbék lefutásának eme szabálytalanságára jól mutatják a történések lényegét; a változás tendenciáját. E gondolat jegyében példaként megrajzoltuk a férfiak alsó középső metszőfogának „idealizált” görbéjét (3. ábra). A közleményben csak részben szerepeltetett egyes fogak görbéinek elemzése alapján anyagunkban az egyes fogak esendőségi sorrendje nemenként külön - külön a következő: $ m„ , Mls, ^Éi> M2s, P-2S, Pls L>, f*2i c, » És» { ^S» » flS) Rli: , Ili» o* Mlb Мя, М1ш, P2s, Pls» M2s , p.) i» És» Iis, Cs, Pli: . Ili» I«., Ci Az egyes fogak görbéi a két-két szélső érték közötti területen a fenti sorrendben eléggé egyenletesen helyezkednek el, és azonos jellegűek. A 28 görbe együttes vagy akár csoportokra bontott ábrázolásának nehézsége miatt az egyes fogak mortalitásának vizsgálatára a görbékből leolvasható veszteségi quartiliseket használtuk* és azokat grafikusan is ábrázoltuk (4. ábra). A fogazattal kapcsolatban tudtunkkal először Dahlberg és Maunsbach használta a maradó fogak áttörését jellemző időadatok ábrázolására; a görbékből a 25, 50 és 75%-nak megfelelő pontokat vetítették a vízszintes tengelyre és ily módon kis terjedelmű diagramban tudták ábrázolni a fogáttörés időbeni lefutását fiúkon és leányokon fogpáronként külön-külön. Adler és Adler-Hradecky § ló C\J S3 S3 —1— Cs vh uo 53 —i— |o t8 >5 /4 § СО A S3-A V§ 'Ч § £ § 3. ábra. Férfiak alsó első metszőfogának fizikai praesentia-görbéje .idealizált * A táblázatban feltüntetett quartilisek mutatják, hogy az egyes fogak elvesztése melyik korcsoportban éri el a 25, 50, 75, esetleg a 100 %-ot.
