Fogorvosi szemle, 1969 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1969-11-01 / 11. szám
AZ ELFOGATLANODÁS DINAMIKÁJA 337 nak tapasztalataira és eredményeire támaszkodva megkíséreltük olyan egyszerűsítő eljárás kidolgozását, amely esetleges összevonások ellenére is biztosítja a fogankénti szeparált elemzés lehetőségét, ugyanakkor azonban egyszerű és tetszőleges összehasonlításokat is megenged. Eredmények Össz-fogmortalitás: fizikai és biológiai össz-fogpraesentia alapján: Az 1. ábrán ábrázoltuk a 15 évesnél idősebb populáció fizikai és biológiai össz-fogpraesentia-értékeit korcsoportonként és nemenként (100%-ot a 28 fogas állapot jelent!). A fog-praesentia-görbék fölötti terület értelem szerint a fog-mortalitást mutatja. Összehasonlítás kedvéért feltüntettük Szabó és Canjanvec, valamint Szabó, ■Canjanvec és Biró adataiból az említett módon kiszámított százalékos értékek alapján nyert fog veszteségi görbéket és Jackson közölt görbéjét. Az egyes görbékre vonatkozó megjegyzéseket az ábramagyarázatban közöljük. Krogh és Lundqvist adatai extrahált fogak vizsgálatára vonatkoznak, ezért értékelésükkel e helyen nem foglalkozunk. Egyszerű rátekintéssel is megállapítható, hogy a görbék lefutási jellege lényegében azonos; mindegyiken felismerhető a kétfázisos, S alakú jelleg. A hazai populációk görbéi egységes képet alkotnak. Eltér ezektől, különösen magasabb életkorban, Jackson angliai (Leeds), mindkét nem adatait magába foglaló fogveszteség-görbéje. 30 éves kortól a magyar férfi-populáció valamennyi foga ennél 20—25%-kal és a nőké 10—20%-kal kisebb fogmortalitást mutat. Jackson egyébként a két nem adatai között csak 3—4%-os eltérést talált, ezért azokat összevonta. A mi anyagunkban és más hazai vizsgálatokban is a nemek közötti különbség lényegesen nagyobb; átlagosan 15%, de eléri a 29%-ot is. Minden vizsgált hazai populációban a nők fogvesztesége a nagyobb. A megrajzolt fogveszteségi görbék és a jelen közleményben nem reprodukált görbék egyértelműen mutatják, hogy a görbe egyenetlenségei a populáció nagyságával párhuzamosan elsimulnak. Nagyobb létszámú populáción mutatják igazán a görbe valós jellegzetességeit. Az egyes fogak mortalitása a fizikai fog-praesentia-értékek alapján: A fogazat egészére vonatkozó veszteség-görbe az egyes fogakról semmit sem mond, bár — mint említettük — azok szummációs görbéje. Az egyes fogak vonatkozásában külön-külőn meg kell rajzolni minden fogpár praesentia-görbéját. Minthogy a kétoldali homolog fog praesentiájában csak jelentéktelenek az eltérések, ezek összevonhatók. Nem vonhatók össze az alsó és felső homolog fogak; pl. 20% a különbség az antagonista caninusok között (Jackson és Crabb ezeket is összevontan vizsgálta) tükrözve a felső szemfog nagyobb caries-esendőségét, valamint a fogorvosi gyakorlatban meghonosodott protheticai szemléletet (az alsó szemfog megtartására lényegesen nagyobb súlyt helyezünk, mint a felsőére). Tehát ha a bölcsességfogaktól el is tekintünk, a populációban a két nemre mégis 28 görbét kell szerkesztenünk és vizsgálnunk. Ezek reprodukálása meghaladja a szaklapokban megjelenő közlemény kereteit. Ezért a görbék értékelésére egyszerű, de összehasonlításra alkalmas, lehetőleg szemléletes módszerhez kell folyamodnunk. Erre alkalmasnak bizonyult a quartilisek grafikus ábrázolása (1. táblázat). Példaképpen néhány jellegzetes praesentiagörbét mutatunk a 2. ábrán; éspedig férfiakról, nőkről egyaránt megmutatjuk a legtovább megtartott és a legkorábban elvesző fogak görbéjét.
