Fogorvosi szemle, 1969 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1969-11-01 / 11. szám
330 BENCZE J. DR—HÁMORI J. DR. 1. Szuvasodás Down-kóros betegeink fogstatusát összehasonlítottuk véletlenül kiválasztott azonos korú és nemű gyermekekével. A gyermekeket nemenként három-három korcsoportra osztottuk. Az adatok az 1. táblázatban láthatók. A táblázatban mutatjuk a látható tej-, illetve maradófogak számát, a df és DMF fogak együttes számát a csoportban és ezek átlagát személyenként. (A controllok számadatai az egyes rubrikákban a mongolok adatai mellett jobbra lent állnak.) Majd minden csoportban több a szuvas foguk a mongoloknak, mint az egészségeseknek. Kivételt képeznek az 5—9 éves lányok és a 10—14 éves fiúk, ezekben ti. az egészségesek fogazata mutatkozott szuvasabbnak. A 15—20 éves korcsoportot nem értékeltük; az adatok egyetlen személyre vonatkoznak. A maradó fogak számába természetesen az extrahált, illetve az extraháltnak feltételezendő fogakat is beszámítottuk. 2. Fogváltás és .dentalis életkor Down-beteg gyermekek dentalis életkorát határoztuk meg Adler ún. típusos fogképleteinek segítségével (2. táblázat). Az egyes korcsoportok korán, illetve későn fogzó azonos nemű egyedeire jellemző formulával hasonlítottuk össze mongoloid idióták fogstatusát. Ebből kiderül, hogy a mongoloidok a szájban már jelenlevő maradó fogak alapján az egyes korcsoportok korán és későn fogzói között helyezkednek el; fogstatusuk talán inkább a korán fogzókéval egyezik. Ettől némi eltérést láttunk a pubertás idején; ekkor a mongoloidok fogzása lassul, de a későn fogzókétól még mindig nem marad el. Leányokon 13, fiúkon 13:06 éves korra a fogváltás mongoloidokon is befejeződik. Mivel a mongoloidok fogzása a két normális határérték közé esik, nem beszélhetünk sem a fogváltás acceleratio járói, sem retardatiójáról. A pubertás idejére eső relatív lassulás a mongoloidok testi fejlődésének általános retardáltságával függhet össze. Fogváltáskor intenzív csontfelszívódás és -épülés játszódik le, ennek gyorsasága a lokális vérellátástól függ; ez mongoloidokon viszonylag rossz. Anyagunkban ilyen hatás fiatalabbakon nem érvényesül: retardatio náluk nem is sejthető; a praepubertás korában a mongoloid idiótán már kifejezettebbé válik a keringési defektus. 3. A fogak alaki rendellenességeiről részletesebben más helyen számolunk be. 4. Aplasia és hypoplasia A vizsgáltak tejfogazata eleve hiánytalan volt; csak extrahált tejfogaik hiányoztak. A maradó fogazatban anodontiaval nem találkoztunk, egy betegen hiányoztak a felső kismetszők. A maradó fogazat egvedei kisebbek a magyar lakosságra jellemző méreteknél: microdontia. Microdontiát észleltünk vizsgáltjaink tejfogain is. 5. Családvizsgálat Csaknem minden gyermekünk családját is megvizsgáltuk. Két esetben találtunk érdekes leletet. Az egyetlen hypodont mongoloid idiótánk testvérének felső kismetszői csapfogak voltak. A másik családban az idióta nem volt hypodont, egyetlen idősebb testvére felső kismetszői csapfogak, melyek a caninusokkal helyet cseréltek; apjának, valamint anyai nagynénjének is hiányzik a felső oldalsó metszője, tehát a gyermek hypodont iával mindkét ágról terhelt. Az irodalom alapján nagyobb mérvű hypodontiát vártunk. Sajnos, egyelőre csak nagyon kevés mongoloid idiótát vizsgáltunk, s a kis létszámú csoportban — recesszív génről lévén szó — véletlenül is előfordulhat a jelenség gyér manifesztációja, mint ahogyan előfordulhatna ennek ellenkezője is, azaz túl sok be-
