Fogorvosi szemle, 1969 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1969-11-01 / 11. szám
322 HATTYASY DEZSŐ DR. Fogorvosi Szemle, LXII., 322—324. 1969. Az idegelemek viselkedése carieses tejfogak pulpájában* írta: Prof. HATTYASY DEZSŐ Hr. A tejfogak idegellátása, a kialakulóban levő vagy már éppen kialakult egyedekben rendkívül hasonló, az állandó fogakéhoz: a cerebrospinalis rendszerből a trigeminus II. és III. ágából érző rostok nőnek be a fogakba. Ezek igen különböző vastagságúak lehetnek, túlnyomóan velőshüvellyel lesznek körülvéve. Ezeket a rostokat, illetve végződéseiket receptoroknak vesszük fel. Ezenkívül különböző vastagságú vegetatív típusú velőtlen rostot is találunk, melyek inkább az érrendszerrel látszanak összeköttetésben lenni, de megfigyelésem szerint a belső pulpát is behálózzák. Az előadásom anyagát képező készítmények közvetlenül extractio után Bouin-oldatban rögzített fogakból készültek, melyekből Na-citrátos-hangyasavat mésztelenítés után fagyasztott metszeteket állítottunk elő és módosított Romanes-féle ezüst-impregnatióval festettük. A trigeminus-rostok elsősorban a fogpulpa koronái részében, részben a perifériás pulpában, részben a dentinben végződnek, hurkok kialakításával vagy egyszerű végkészülékkel [1]. Az állandó ép fogakban ez az állapot különösebb változások nélkül huzamos ideig fennállhat. A tejfogazatban más a helyzet. Emberi tejmolarisok pulpájá-1. ábra. Kezdődő degeneratio velőshüvelyes idegrostokon. A Schivann-jéle sejtekmegduzzadnak (»-) és a velőshüvelyen behúzódások keletkeznek (t>>~). Jk. sz. 1029.; 8 é. q*, d-, tünetmentes caries media. Nagy. 350 X Ъ. 2. ábra. Kisebb velőshüvelyes idegnyaláb, melyből már több rost teljesen eltűnt, a megmaradtak pedig a velőshüvely szabálytalan degeneratioját mutatják. Jk. sz. 1154; 10 é. $ , —d, tünetmentes caries prof., az egyik gyökér felszívódott. Nagyítás 350 X ban kimutattam [2], hogy elsősorban a velőhüvelyes rostok egy része a tejfog lebontási szakaszában degenerálódik, majd elpusztul. A degenerálódási folyamat úgy látszik, hogy a Schwann-féle sejtekben kezdődik és így először a velőshüvely pusztul el szakaszosan, majd feltehetően a szakaszok összefolynak és azután az érintett idegrost is elpusztul, illetve megszűnik. Klinikailag ennek a folyamatnak adaequat jelensége a tej fog érzékenységének csökkenése (1—3. ábra). Téves volna azt gondolni, hogy az érző idegrostoknak ez az eliminatiója qualitativ folyamat. Megfigyelésem szerint ez inkább quantitativ és egyes egyé* X. Arkövy Vándorgyűlésen, Pécsett 1969. június б-én, elhangzott előadás.