Fogorvosi szemle, 1969 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1969-04-01 / 4. szám
122 PROF. DR. В. BOJANOV Dr. J. В á n ó c z у, Dr. Т. R a d n a i und Dr. I. Reményi: Erfahrungen anhand einer kombinierten stomato-onkologischen Reihenuntersuchungs-Methodik. Die Verfasser haben bei den Einwohnern von Dunakeszi und Felsőgöd die obligaten Lungenreihenuntersuehungen mit einer stomato-onkologischen Untersuchung ergänzt. Anhand der Prüfung von 16.332 Personen wurden in 0.1 % gutartige Mundgeschwülste, in 0.57% Leukoplakie vorgefunden. KÜLFÖLDI KÖZLEMÉNYEK A bolgár fogászat eredményei írta: Prof. Dr. B. BOJANOV (Szófia) A bolgár fogászat fejlődését három alapvető periódusra lehet felosztani. Az első periódus 1878-ban ér véget. A kicsiny és elmaradott országban e korszakra az orvosi gyakorlat számára jellemzőek a feudális társadalmi viszonyok s az ennek megfelelő feltételek. A népi gyógyítóknak (kuruzslók, borbélyok) csak primitív, maguk készítette műszereik voltak foghúzásra, és gyógyfüvekből nyerték orvosságaikat. Bulgáriának az orosz csapatok segítségével történt felszabadítása 1878-ban új fejlődés kezdetét jelenti. Az orvostudomány második fejlődési periódusa a nemzeti burzsoázia kifejlődésének időszakára esik. Sok bolgár fiatal külföldre utazik tanulni, néhányan közülük fogászati tanulmányokat is végeznek Ogyesszában, Harkovban, Kievben, Oroszország más városaiban, valamint Franciaországban, Németországban stb. Tanulmányaik befejezése után munkájukhoz Bulgáriában kedvező gazdasági feltételeket találnak, számuk rohamosan nő, különösen az első világháború után. A második periódus végére a magasabb képesítésű fogászok száma eléri az ezret. (Ezt megelőzően csak néhány fogász működött az országban.) 1906-ban megalakul a „Bolgár Fogorvosok Szövetsége”, 1911-ben megjelenik az első bolgár fogászati folyóirat: a „Fogorvosi Szemle”, 1912-ben megalakul a „Fogorvosok Szövetkezete” az anyagok, műszerek, felszerelések szállítása és ellátása céljából. A társadalmi szervezetek megalakulásával belső harc veszi kezdetét. A bolgár fogorvosok két csoportra szakadnak: haladókra és konzervatívokra. A haladó csoport képviselői a fogorvosok állami szolgálatát, a betegek ingyenes fogászati ellátását követelik, valamint fogászati fakultás felállítását. A konzervatívok ragaszkodnak a magánprakszishoz, és az ún. szabad orvos-választást propagálják. Határozottan ellenzik a fogorvosi fakultás megnyitását. A harmadik periódus 1944-ben veszi kezdetét, miután a Szovjet Hadsereg Bulgáriát felszabadította. Ez az új, szocialista periódus. 1944-ben megalakul Bulgáriában az Egészségügyi Minisztérium, és megfeszített szervezőmunka veszi kezdetét. A szovjet orvosok tapasztalatainak megismerése után 1950-ben egész Bulgáriában bevezetik az ingyenes orvosi ellátást. Még ugyanabban az évben megkezdődik a fogászati poliklinika szervezése, intézetet hoznak létre az orvosok szakosítására és továbbképzésére (I. Sz. U. L.); fogorvosi fakultást is feállítanak. 1951-ben létrehozzák a Fogászati Tudományos Kutató Intézetet. Ahogy múlt az idő, az egész országban fogászati poliklinikák kezdték meg működésüket. Fogászati rendelők nyíltak meg az üzemekben, valamint a vidéki körzetekben. Fogorvosi fakultás Bulgáriában először 1942-ben jött létre, a szófiai Orvostudományi Egyetemen és kezdetben az Orvosi Fakultáson belül egy
