Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

6

KRASZNAI G. DR.—HÁMORI J. DR.

bér, B., Selye, H.: Über direkt wirkende Verkalkungsstoffe. Arzneim. Forsch. 13, 429; 1963. — 8. Selye, H.: Calciphylaxis. The Univ. of Chicago Press, 1962. — 9. Sorenson, F. M., Gatewood, D. C.: Formalin Penetration of Extracted Teeth. J. Dent. Res., 45, 1413 1966. — 10. Spedding, R. H., Mitchell, D. F., McDonald, R. E.: Formocresol and Calcium Hydroxide Therapy. J. Dent. Res. 44, 1023; 1965.

Д. Хаттьяши, Э. Молнар: Видоизмененный метод ампутации молочных зубов (клинические и гистологические результаты).

Авторы описывают клинические и гистологические результаты применявшегося на молочных зубах комбинированного (трикрезол-формалин + гидроксид кальция) ампутационного метода. Клинически метод оправдался и привел к значительному сужению просвета корня и к кальцификации.

Prof. Dr. D. Hattyasy und Dr. E. Molnár: Modifizierte Methode der Milchzahnamputation (klinische und histologische Ergebnisse).

Es werden die klinischen und histologischen Ergebnisse des an Milchzähnen angewandten kombinierten Amputationsverfahrens (Trikresol-Formalin 4- Kalciumhydroxid) bekanntgegeben. Das Verfahren hat sich klinisch bewährt, hochgradige Verengerung und Kalzifikation des Wurzellumens wurde erzielt.

A Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórbonctani Intézete (igazgató: Endes Pongrác dr. egyetemi tanár) és a Debreceni Orvostudományi Egyetem Stomatologiai Klinikája (igazgató: Adler Péter dr. egyetemi tanár) közleménye

A kis nyálmirigyek daganatai

Irta: KRASZNAI GÉZA dr. és HÁMORI JÓZSEF dr.

Az oralis, nasopharyngealis, laryngealis, paranasalis kis nyálmirigyek (továbbiakban k. ny.) száma több százra tehető. Az ezekből kiinduló tumorok az összes nyálmirigy-daganatoknak csak 10—20%-át képezik (Joseph és mtsai, 1963; Reynolds és mtsai, 1966), viszont Klinikánk anyagában lényegesen gyakoribbak a nagy nyálmirigyek tumorainál, amelyekből a kérdéses időszakban csak hetet észleltünk. A k. ny. tumorok relative ritkább előfordulásával függ össze klinikai és biológiai viselkedésük hiányos ismerete, a nagyobb anyagot feldolgozó közlések csekély száma (Bahskar és Weinmann, 1955; Brown és mtsai, Í959; Fine és mtsai, 1960, Smith, 1962). Klinikailag a szokatlan és változatos elhelyezkedés, valamint a kezelés módja érdemel figyelmet; szövetileg pedig e tumorok osztályozása, valamint a szöveti kép alapján a prognosis megítélése jelent problémát (Berger, 1950; Thoma és Goldman, 1960). A nagy nyálmirigyek daganataitól többek közt a Whartin-tumor hiányán kívül is különböznek.

Therapiájuk nem egységes. A legtöbb szerző a sebészi, teljes eltávolítás híve, melyet csak malignitas vagy nem teljes eltávolítás esetén egészítenek ki rtgbesugárzással. Mások viszont eleve kombinált therapiát alkalmaznak, azaz minden esetben postoperativ rtg-besugárzást vagy radiumtűzdelést végeznek.

A k. ny. tumorok ritkán adnak távoli metastasist, recidiva készségük viszont nagy. A recidiva vagy multicentrikus eredetű, vagy elégtelen eltávolítás folytán keletkezik.

Intézetünk aránylag nagy anyaga tette indokolttá, hogy a k. ny. tumorokról az alábbiakban beszámoljunk. A honi irodalomban egyetemünk évkönyve Intézetünk addigi anyagáról 1956-ban Csepura beszámolóját csak kivonatosan közölte. Az Országos Onkológiai Intézet anyagáról —-17 eset — pedig 1966-ban Faragó és Holczinger számolt be.