Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1968-02-01 / 2. szám
58 KÖNYVISMERTETÉS számos helytelen neuromotorikus funkció nagymértékben megzavarhatja. Ez elsősorban a retraktorok és protraktorok egymáshoz való viszonyára, valamint a háromszorosan biztosított szájzárásra vonatkozik. Normális szájzárásról akkor beszélhetünk ha: 1. az ajkak feszülésmentesen érintkeznek; elülső lezárás, 2. a nyelvhát a kemény szájpadlással érintkezik; középső lezárás, 3. a nyelvgyök a lágy szájpaddal érintkezik; hátsó lezárás. Fogazati és állcsontanomáliák esetén ez a hármas lezárás legtöbbször nines meg. Frankel szerint a szájüregbe helyezett aktív lemez vagy aktivátor megakadályozza e hármas lezárást. Ezért készülékeinek akrilát alkatrészeit a szájtornáoba helyezte. A funkciót szabályozó skeletált pitvarlemezek ún. ,,Funktionsregler”-ek lényege tehát, hogy a szájüreg teljesen szabadon marad. A készülék a szájtornácból kiindulva azáltal fejti ki hatását, hogy az orofacialis izomzatnak a fogazatra és az állcsontokra való befolyását megváltoztatja. A vestibulumba kétoldalt elhelyezett akrilátlapokat viaszbélés segítségével a fogsoroktól és a fogmedernyúlványoktól elállóvá teszi. A m. orbicularis oris petyhüdtségét, valamint a m. mentálisnak az ajkak zárásánál kifejtett neuromotorikus túlsúlyát megfelelő pelották segítségével igyekszik ellensúlyozni. A szerző mindezt számos ábrával és sémás rajzzal teszi világosan érthetővé. A lényeg, hogy a nyelv mozgási terét nem szűkíti be, így a normális hármas lezárást semmi sem akadályozza meg. A vestibulumba helyezett sekeletált lemezek és pelották a külső izomgyűrű káros hatását távoltartják. A teljesen szabad szájüregben pedig a belső izomgyűrű akadálytalanul kifejtheti a fogívek tágítására, valamint az állcsontok kedvező sagittalis kifejlődésére való effektusát. A szerző mindezt igen bőséges és meggyőző dokumentációval igazolja. A skeletált pitvarlemezes tornaeszközeit rendszerbe is foglalta. FR I. (Funktionsregler Typ I) az Angle II/1; FR II. (Funktionsregler Typ II) az Angle II/2 és FR III. (Funktionsregler Typ III) az Angle III. osztályú esetek kezelésére szolgál. Mindhárom typust, valamint számos módozat szerkesztését, elkészítését és alkalmazását részletesen leírja. Tapasztalatai szerint a kis páciensek az ilyenfajta készülékeket könnyebben megszokták, még nappal is szívesen hordták. Joggal nevezhetjük a mimikái és rágóizomzat gyakoroltatását elősegítő tornaeszközöknek. A szerző a lengyel fogszabályozók által izomgyakorlatokkal elért kedvező eredményekre is hivatkozik. A referens mindezt saját tapasztalatai alapján megerősítheti. A FR I. típussal gyakran meglepő eredményt sikerült elérnie, főleg olyan gyerekeknél, akik az aktivátort nem akarták elfogadni. A referens megítélése szerint az FR II. és az FR III. sok hasonlóságot tüntet fel a referens által szerkesztett ún. dinamikus készülékekkel. A könyv kiállítása elsőrangú, külön dicséretet érdemel a bőséges dokumentáció, а gazdag és kifogástalan ábraanyag. A könyv tanulmányozását minden fogszabályozónak melegen ajánlhatjuk. Rehák Rudolf dr. Hans G. Auberger.: Praktische Lokalanaesthesie. Georg Thieme Veri., Stuttgart, 1967. 141 1. 133 ábra. A könyv a gyakorló orvos számára készült, így részletes elméleti problémákkal és történeti kérdésekkel nem foglalkozik. Mivel az általános érzéstelenítés ma már igen elterjedt, azon esetekkel foglalkozik elsősorban, ahol ma is megvan a helyi érzéstelenítés indikációja. A kompendium méretű könyv általános és részletes részre tagozódik. Az általános részben ismerteti a ma használatos gyári készítményeket és azok tulajdonságait. Megadja a különböző szerek toxicitását és analgeticus coefficiensét a procainra vonatkoztatva. Az adatok szerint a Xylocaint tartja a legmegfelelőbbnek. Az adjuvans szerek közül csak az adrenalinnal és a hyaluronidaseval foglalkozik. Az utóbbi elősegíti az érzéstelenség beálltát, de a hatás időtartamát lerövidíti. A vérpályába való beáramlás elősegítésével emeli az érzéstelenítő szer toxicitását, mely nem elhanyagolható körülmény. A beáramlás mértékét az együttesen adott adrenalinnal csökkenteni lehet. A mellékhatások közül részletesen foglalkozik a jelentkező cardiorespiratoricus zavarokkal és eljárásukkal igen korszerű szinten. Külön fejezetben tárgyalja a gyógyszeres előkészítést és hangsúlyozza az atropinnak mint vagolyticumnak az adását. A részletes részben a test különböző régióinak helyi érzéstelenítésével foglalkozik. Az ott alkalmazható helyi, vezetéses, epi-, periduralis és paravertebralis módszerekkel. Külön fejezetben foglalkozik a fogászati érzéstelenítéssel, megemlítve a nálunk is elterjedt extra és intraoralis eljárásokat. A pontos anatómiai leírás mellett részletesen tárgyalja a befecskendezés technikáját, az alkalmazandó oldat töménységét és mennyiségét. Továbbá a használandó tű hosszát és vastagságát. A könyv részletes irodalmi utalásaival igen hasznos olvasmány a gyakorló orvos és fogorvos számára. Inovay János dr.
