Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
30 TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK ezeket gyakran nem veszi figyelembe s így az állcsontok protézishordó részein irreparabilis károsodások támadhatnak. Szükséges tehát az állandó kontroll, alábélelés, átdolgozás, új fogsor készítése. Porcelánfogak kizárólagos alkalmazása a frontfogak területén, amidőn a hátsó akrilátrágófelszínek fokozatosan lekoptak, lényeges, szembetűnő esontpusztulást, a gerinc ellaposodását idézte elő a porcelánfogak alatt. Az akrilátrágófelszínek kopása, adaptatiója a gerincek csontszerkezetére bizonyos fokig kímélő hatású. Márai Mária dr.—Herczegh Béla dr.: Gyulladásos pulpájú fogak gyógyításának kérdése antibiotikumokkal és kortison származékokkal 186 gyulladásos fogbelű fog sapkázását végezték, amelyből 131 esetet értékeltek. Ebből 36 hyperaemia, a többi serosus pulpitis volt. A betegek kora 80%-ban 18 és 35 év között változott. 118 fog molaris volt, a többi premolaris. Sikeres 79,3%. Kezeléseik egy részét 3% Triamcinolon, 3% Xanthomycin tartalmú porral, másik részét egy „Denton” elnevezésű szerrel végezték. Kontrollként Ledermixet használtak. Fábián Tibor dr.—Zelles Tivadar dr.: A patkányokon végzett caries kutatási kísérletek methodikai problémái Eddig végzett kísérleteik alapján szükségesnek tartják, hogy a cariogen diéta a nagymennyiségű szénhidrát-tartalom ellenére se legyen egyéb létfontosságú tápanyagok szempontjából hiányos. Ne okozzon olyan táplálkozási stresseket, amelyek a caries kialakulását befolyásolhatják. A kísérleti körülmények közelítsék meg az emberi fogakon létrejövő caries kialakulási körülményeit. A klinikailag fel nem ismerhető zománcelváltozásokat a fogak festése, majd szeletelése vagy csiszolása után mikroszkóppal kell diagnosztizálni. Á carieses elváltozásokat a szuvas lesiók számát és kiterjedését figyelembe vevő egységes rendszer szerint kell értékelni. Gergely Éva dr.—Kaán Miklós dr.: Harapásemelés, prothetikai rekonstrukció osztott protézissel A szerzők a felnőttkori harapássüllyedés olyan esetével foglalkoztak, amikor a harapásemelés az őrlőfogak korai elvesztése és a nagymértékű frontfogabrasio miatt vált szükségessé. Eljárásuknál a maradékfogazatot öntött fém, vagy fémvázra préselt akrilát sínrendszerbe foglalták, a sínrendszerek és a foghiányokat pótló részleges protézisek közötti kapcsolatot Beke-rendszerű csúsztatóval biztosították. Több éves tapasztalatuk alapján e megoldási lehetőség indokolt esetben alkalmazva, gondos szájhigiéne mellett a maradékfogazat és a nyálkahártya csontalapzat számára kedvező és a paciens szempontjából kíméletesen kivitelezhető eljárás. Dénes József dr.—Nagy László dr.: Patkány m. masseterének megváltozott bioelektromos tevékenysége harapásemelés hatására Patkányok m. masseterébe műtéttel behelyezett elektródák segítségével az izomban harapásemelés hatására bekövetkező elektromos aktivitás változásokat regisztrálni lehetett. A vizsgálatokat elektromyográf segítségével végezték el. 1,5 mm-es harapásemelés az EMG frekvenciájának ugrásszerű, de átmeneti növekedését okozta. A frekvencia két—három nap alatt a műtét előtti értéknek mintegy a kétszereséig csökkent és a vizsgálat tartamán ezen a szinten maradt. Megállapítható, hogy az elektromos változások az izomtónusban bekövetkező változásokat tükrözik és tulajdonképpen a nyújtási reflex aktiválódásával kapcsolatosak. Czukor József dr.—Bakody Rezső dr.: íjjabb adatok fluoridokat tartalmazó ivóvíz caries-prophylaktikus hatásáról Szerzők két település (Törökszentmiklós és Szajol) caries adatait hasonlították öszsze. Ezen települések cariogen tényezői között döntő különbség az ivóvizek különböző fluoridtartalma. Törökszentmiklóson az ivóvíz fluoridtartalma megközelítőleg optimális (0,803 mg/1), míg Szajol ivóvize fluorszegény (0,183 mg/1). Bár döntő különbséget Törökszentmiklós és Szajol 7—15 éves korú lakossága caries adatai között nem találtunk, feltehetően a két település kissé eltérő caries viszonyai az ivóvizek különböző fluoridtartalmából erednek. A 7—11 éves korcsoportban a szajoliak caries-intenzitása 17%-kal, a 12—15 éves korcsoportban pedig 30%-kal magasabb, mint a törökszentmiklósiaké. Ezen prophylaktikus hatás csak a maradó fogaknál mutatkozott, a tejfogaknál különbséget a szerzők nem találtak. A szerzők bírálják a prophylaktikus hatás mértékét mutató caries-redukció kifejezés használatát, helyette a prophylaktikus index bevezetését javasolják. A tudományos ülés dr. Varga István zárószavaival ért véget.
