Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
BESZÁMOLÓ 25 két egyéb kérdésbe is betekintést nyerjek. Svájcnak 5 millió 800 ezer lakosa van. Erre a lélekszámra jelenleg 2500 fogorvossal rendelkeznek. Ezt a számot nagyon kevésnek tartják. 4 helyen folyik fogorvosképzés: Zürichben, Bernben, Baselben, Genfben. A Zürich-i Egyetemi Fogászati 'Klinikán évente 40 hallgató vesznek fel. A többi Egyetemi Intézetekben évenként 30-at. A kiképzési idő 5 év. Ebből az 5 évből 2,5 év azonos az általános orvosképzéssel; 2,5 év pedig a specializálódás céljaira szolgál. A Zürich-i 9 emeletes klinika 1962-ben nyílt meg. A klinikán szájsebészeti, konzerváló fogászati, fogszabályozási, kivehető fogpótlási és fix fogpótlási osztályok működnek. Mindegyik osztály élén professzor áll. A klinikának egy szervező igazgatója van, akinek a személye nem változik, és egy szakmai igazgatója, akit kétévenként váltanak. A propaedeuticai munka céljaira egy 20 személyes tanlaboratórium áll rendelkezésre. Tekintettel arra, hogy félévenként 20 hallgatót vesznek fel, egyszerre mind a 20 hallgatót foglalkoztatni tudják. A klinikai munka gyakorlására ugyancsak 20 székes kezelőhelyiséget rendeztek be teljesen egységesen. Ehhez a 20 székes rendelőhöz csatlakozik egy 20 személyes laboratórium, ahol a hallgatók minden, általuk végzett munkát személyesen készítenek el. — A klinika legfelső emeletén helyezték el a carieskutató állomást. Ennek megoszlása a következő: statisztikai részleg, chemiai-, bacteriologiai-, szövettani laboratórium és kísérleti állatistálló. E kísérleti caries-kutató állomás műszerezettségéből csak annyit említek meg, hogy electronmicroscoppal is rendelkezik. Személyzete 16 fő. Tanulmányutamon szerzett tapasztalataimból az alábbi tanulságokat vonom le: Svájcban kétségtelenül beigazolódott, hogy a konyhasó fluorozása a caries-praeventiónak egyik igen hathatós, a víz fluorozásával egyenértékű módszere. Tekintettel arra, hogy az ivóvíz fluorozása különálló berendezéseket és ellenőrzést kíván, igen drága, a konyhasó fluorozásának az előnye viszont elsősorban az olcsóságban jelölhető meg. Magyarországon is egy központi és megfelelő módon berendezett sóüzemmel a lakosság igen nagy százaléka fluorozott konyhasóval lenne ellátható. Figyelembe véve a svájci tapasztalatokat, ennek az üzemnek fluorozó berendezéssel való felszerelése kb. 500—600 ezer forintba kerülne. Ezzel szemben egy 250 ezer lakosú város ivóvíz-fluorozó berendezéssel való ellátása 1 millió forintba kerül. Véleményem szerint a konyhasófluorozást Magyarországon is be kellene vezetni. Olcsósága és könnyű ellenőrizhetősége ezt teljesen indokolja. Ha a konyhasó fluortartalmának megfelelő szintjét meg tudjuk állapítani, akkor hatásosság tekintetében sem fog elmaradni az ivóvíz flurozásától. Prof. Tóth Károly dr. LAPSZEMLE Menzel, К.: Aberglaube in Heilkunde und Zahnheükunde (Babonák a gyógyászatban és a fogászat. (Zahnärtzl. Rschau, 76, 9, 318/1967). A babona ma sem szorult még teljesen háttérbe fogbetegségek okozta panaszok elhárításában. Nyakba akasztható védőtárgyak (amulettek), fogáttörést gyorsító nyakláncok ma is használatosak egyes német vidékeken. Ha ez a nyaklánc borostyánból készül, akkor elég költséges is. Az amulett rendszerint állati (ló, egér, krokodil) fog, amelyet fémfoglalatba helyezve, pánton, zsinóron hordoznak és védő-gyógyító hatást várnak tőlük. A középkor végéig elfogadott babonás téveszme a fogfájdalmat, a fogromlást a fog belsejében élősködő kukacoknak (a fogbelet nézték kukacnak) tulajdonította. A kukac-babona nemcsak fogászati vonatkozásban szerepelt, hanem a legkülönbözőbb belső betegségeknek okát a szervezetbe jutott csúszó-mászóknak, kukacoknak tulajdonították. Az orvos kötelessége, hogy felvilágosító munkával küzdjön a gyakran a gyermekeket károsító babonás felfogás ellen. Huszár György dr.
