Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
16 LÁNG PÁL DR. A lemezes fogpótlás mankó, amit az emberek idegrendszerüktől függően jól, kevésbé jól vagy egyáltalában nem tűrnek. Vannak szerzők, akik a fogbél gyógyulását csak akkor ismerik el, ha a fogbél secundaer dentint termel. Baume szerint a fogba egy-kétszer behelyezett 0,5 mg-os corticoid örökre regeneratio-képtelenné teszi a fogbelet. Schroeder 1966 novemberében megjelent cikkében próbálja cáfolni Baume állítását. Nem vagyok illetékes a kérdéshez hozzászólni. Minthogy nem fájó fogaikat a betegek nem hajlandók kihúzatni, szövettani vizsgálatra került anyagunk igen kicsi. Egy kivételével csak fogszabályozás miatt extrahált fogak álltak rendelkezésünkre. * A gyakorló orvosnak a tapasztalat és a kutató munka eredménye ad megfelelő gyógyszert és gyógymódot a kezébe. A tudományos kutatás nem lehet azonban az orvostudományban sem öncélú Jelen esetben a bridging létrejöttének vagy hiányának megállapítására gondolok. Az orvostudomány valamennyi ágában gyakran kénytelen a beteg és az orvos olyan gyógyulással beérni, amely nem minden esetben sanatio ad integrum. A konzerváló fogászatban — mai elnevezés szerint endodontiaban — is megengedhető ilyen megalkuvás (feltéve, hogy megdönthetetlen az a tétel, hogy a fogbél gyógyulását csak a secundaer dentin képződése bizonyítja). A 20-as években vita folyt Adloff és Euler közt és jól megalapozott cikkek jelentek meg Clide Davis, Grove, Mayer, 0. Müller, Stitzel tollából, melyekre ha kitérnék, messze elkalandoznék beszámolóm tárgyától. Megemlítem azonban, hogy akár a metamorphosis pulpae-t, akár a pulpa tökéletlen regeneratióját fogadták is el, abban valamennyi szerző véleménye megegyezett, hogy a legjobb gyökértömés maga a fogbél, még ha az hegesen gyógyult is. Ha feltételezem azt, hogy a 182 kezelt fog közül csak a 70 ellenőrzés alatt álló fog kezelése sikeres, úgy ez is körülbelül 37%-os jó eredmény. A többi bevált kezelési mód mellett megfelelő indicatio esetén (acut fogbél-megbetegedés) még több többgyökerű fogat sikerül a gyökérkezeléstől, esetleg foghúzástól megmenteni. Véleményem szerint az antiphlogistikus corticoid-fogbélkezelésért a fogorvos vállalhatja az orvosi felelősséget. Ennek alátámasztására idézem a kezelés szigorú bírálójának Mayernak** (Tübingen), cikkéből a következőket: a corticoidsteroidok alatt sohsem látott secundaer dentin képződést. Szerinte a corticoidsteroidok behelyezése után az acut tünetek lezajlanak. Ehhez elegendő a gyógyszer egy-kétszeri behelyezése. 135 fog közül 114-ben sikerült a fogbelet életben tartani corticoidsteroidkezeléssel oly esetekben, amikor cinkoxid-szegfűolaj betét alatt a gyulladásos tünetek nem zajlottak le. Másrészt a felállított diagnosis és az eddig gyakorolt kezelési módszerek mellett a pulpa életben tartásával nem lehetett számolni. Végül ismételten és nyomatékosan hangsúlyozom, hogy jó eredményt csak megbízható készítménytől várhatunk. IRODALOM. Frey, Watkins and Phatak : Topical use of corticosteroids for the Relief of Pain Sensitivity of Dentine and Pulp. Oral. Surg. Oral Med. Oral Path. 13, 594; 1960. — Triadan, H. und A. Schroeder : Die pharmakologische Heilung der Pulpitis — Schweiz. Mschr. Zahnhk. 724; 1960. — Triadan, H. und A. Schroeder : Die pharmakologische Heilung der Pulpitis. Schweiz. Mschr. Zahnhk. 94; 1961. — Büttner, M. : Die hormonale und antibiotische Therapie in der Wurzelbehandlung. Schweiz. Mschr. Zahnhk. 73, 122; 1963. — Triadan, H. : Erwiderung auf den Artikel „Die hormonale * A szülőket és gyermekeket dr. Kunvári főorvosasszony beszélte rá, hogy fogaikat extractio előtt kezeltessék és szövettani vizsgálatra átadják. Fogadja érte ezúttal is hálás köszönetemet. ** Lörinczy az eljárás legerélyesebb ellenzője is Mayerra hivatkozott.
