Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1968-04-01 / 4. szám
FOGORVOSJELÖLTEK 99 Mindkét művelet kalapácsolással jár, melynél az ütés biztonsága, pontossága jelentős támpontot nyújt mind a kézügyesség, mind a figyelmi koncentráció fokának megítéléséhez. 6. Elemi válogatás. Csipesz segítségével a vsz.-nek epruvettából babszemeket kellett egy másik üvegbe áttennie. Ez a tevékenység hasonló a fogorvosi munkában alkalmazott finom anyagkezelés és osztályozás műveletéhez és a kézbiztonság fokának megítéléséhez is támpontot nyújt. 7. Színminták és szerkezeti tervrajzok alapján kellett síkidomokat összerakni. Ez a próba a megfigyelőképesség, fantázia és színérzék vizsgálatára szolgált. 8. Az egyszerű szenzomotoros reakció idejének mérése. Ezt a feladatot egy elektromos számolórendszerrel megoldott, msec pontossággal működő, fénnyel mérő eszközzel hajtottuk végre, ahol a lehetséges eltérés msec viszonylatában ±3%-nak bizonyult . E műszer segítségével 10 beprogramozott jelből kapott átlageredmény nyújtott tájékoztatást számunkra az idegrendszer centrális válaszképességének jellegéről, valamint az egymás után következő értékeknél a változás pozitív vagy negatív tendenciájára vonatkozólag. Egyetlen próbát sem tekintettünk önmagában jellemzőnek. Mindenkor arra törekedtünk, hogy egy-egy funkciót sokoldalúan vizsgáljunk és nagy eltérés esetében további elemzéssel állapítsuk meg, hogy melyik értéket lehet reálisnak tartani és elfogadni. Az 1967—68. tanév I. évfolyamára felvételre jelentkezett jelöltek közül 71-nél a szakmai felvételi vizsga után pszichológiai, alkalmassági feladatokat is bevezettünk. A hagyományos tantárgyi (szakmai) felvételi vizsgálatokon a maximális pontszám 20 volt. A mi esetünkben nyolc eljárást összegeztünk, amelyek közül hetet minden esetben elvégeztünk. Az egyes teljesítménypróbákat rangsoroltuk, majd összesítettük és ezek alapján minden jelölt kapott az összesített teljesítménypróba alapján egy rangsort (1—71-ig). Összehasonlítottuk vizsgálati eljárásaink eredményeit a szakmai felvételin elért 20-ig terjedő pontszám adataival. Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen összefüggés van az értelmi próbák és tantárgyi kérdések eredményeképpen előállott pontszám, valamint az egyéb pszichikus funkciók (manualitás, figyelem stb.) szintje között. Kiindulópontunk szerint a fogorvosi feladatok elvégzéséhez a szükséges alapvető természettudományi, társadalmi ismeretek mellett bizonyos fokú figyelmi koncentrációra, manualitásra stb. is szükség van. Mindkét vizsgálat útján kapott eredmény szélső esetben kontraindikálhatja a felvételt. Elképzelhető tehát, hogy kiváló fizikai, biológiai ismeretek ellenére a gyenge manualitás miatt helytelen a fogorvosi szakma választása, vagy éppen fordítva: nagyszerű manualitás mellett nem rendelkezik a jelölt a megfelelő tantárgyi feltételekkel. Számításba vehetjük azt is, hogy a pontszámok nem teszik lehetővé a hasonló eredményt elért jelöltek közötti válogatást olyan finomsággal, mintha a pszichológiai vizsgálatok eredményeit is figyelembe vesszük. Induktív úton jutottunk el az egyes próbák megválasztásáig. Ebből következik, hogy ezek nem egyenlő súllyal bizonyultak eredményesnek az alkalmassági vizsgálatok során. Ezért a módosítás mind a nehézségi fok tekintetében, mind esetleges újabb vizsgálatok kiegészítésével szükségesnek látszik. A bevált alkalmassági vizsgálatok, teljesítménypróbák nem mutatkoztak egyenlő validitásuaknak. Ezért matematikai módszerekkel és statisztikai eljárással megállapítottuk azt a súlypontozást, amelynek alapján a próbák összesítésénél különböző koefficienst alkalmazunk a helyes értékelés megközelítése érdekében. Arra törekedtünk, hogy maguk a vizsgálatok ne vegyék túlzottan igénybe a jelölteket, ezért röviden végrehajt aható eljárásokat alkalmaztunk. Tettük ezt azért is, hogy elkerüljük a kimerülés következtében előállott eredmények helytelen értékelését. A megvizsgált 71 jelölt anyagának matematikai feldolgozása alapján képet
