Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
10 KRASZNAI G. DR.—HÁMORI J. DR. mirigyeket bélelő hám magas, hengeres jellegű, acidophil. Egyértelmű tok csak két tumort határolt. E daganatok biológiai viselkedése azonban mind a négy esetben a benignitas mellett bizonyított, recidivát nem észleltünk. A malignus tumorok közül a kemény-szájpadi mucoepidermoid carcinoma szövetileg enyhe malignitasú daganatnak minősült, amit további viselkedése is igazolt. A beteg a műtéti beavatkozást megelőzően két éve észlelte szájpadon a fájdalmatlan, lassan növekvő elváltozást, ami nyilván lényegesen hosszabb ideje állt fenn. Szöveti vizsgálattal a nagy nyáktócsákat szarusodás jeleit mutató laphám-fészkek, -kötegek határolták. Megtartott nyáktermelő sejteket a daganat alig tartalmazott. A burjánzó ductusokat metaplasiás, mérsékelten atypiás laphám bélelte. A cysta-képződés, a cystákat határoló széles hámkötegek jellemzőek az enyhe malignitasú mucoepidermoid cardinomára. A betegen 1953-ban részleges maxilla-resectiót végeztünk és resectiós prothesist készítettünk. 1956-ban és 1963-ban új prothesist kapott, jelenleg a harmadikat viseli, mely az orr üreg felé nyitott kb. 2 cm átmérőjű, kör alakú, kemény-szájpadi defectust tökéletesen zárja. Az 1967-ben megejtett ellenőrzésen a beteg recidiva- és panaszmentes volt, általános állapota korának megfelelő. Bhaskar (1962) a typusos szöveti képet mutató mucoepidermoid daganatok esetén pessimistának tartja a carcinoma megjelölést és a benignus mucoepidermoid tumor elnevezést javasolja. Az általa észlelt 8 fatalis eset közül csak egyben talált typusos szöveti szerkezetű tumort, a másik 7 esetben a daganat meszszemenően laphám-carcinomához, átmeneti sejtes carcinomához hasonlított. Ilyen körülmények között pedig mucoepidermoid tumorok és a banális szöveti szerkezetű carcinomák elkülönítésének nincs gyakorlati jelentősége. Két basalsejtes cylindromás carcinomát észleltünk, egyet-egyet a szájpadon, illetőleg a nyelvben. Az előbbi beteg (65 éves férfi) az első észlelés után 3 évvel elsődleges bronchus-carcinomában meghalt. A két kórfolyamat között a kapcsolat kizárható. Másik betegünk 6 hónappal a műtét — részleges eltávolítás — és 2 X 300 rád gócdosisú Со60 besugárzás után panaszmentes. A gyakran használt cylindroma megjelölés helytelen, a daganat valódi biológiai tulajdonságaira vonatkozóan semmit sem mond, a cylindromás kép az inter- és intratubularis homogen, hengerded képletek megjelenésével függ össze. Friborsky (1966) vizsgálatai szerint a hyalinos stroma mucopolysaccharidákból (főleg chondroitin-kénsav A és C) és kötőszöveti rostokból áll. Polarisatiós opticával orientált roststructurát, electronmicroscoppal pedig a rostok periodicitását észlelte. Az angolszász irodalomban a carcinoma adenoides cysticum elnevezés használatos. Moran és mtsai (1961) különbséget tesznek az utóbbi és a basalsejtes cylindromás carcinoma között, ami — véleményünk szerint — csak növelné e tumorok osztályozása körüli zavart. Moran és mtsai (1961) szerint e tumor-typusnál leghosszabb az intervallum a megjelenés (észlelés) és az első orvosi beavatkozás között. Nyelvgyöki tumoros betegünk tudatos anamnesise mindössze 6 hétre terjedt. A daganat infiltrative növekszik, tokja nincs, basalsejtek alkotta solid hámfészkekből, szűk lumenű mirigyekből áll, a fészkek között és az acinusokban is homogen, hyalinos stromával. A cytologiai kép meglehetősen monomorph, a mag-plasma arány a mag javára eltolt, a magok hyperchroman festődnek. Kevés oszlósejt látható (3. kép). Moran és mtsai (1961) fontosnak tartják műtét közben, fagyasztott metszet alapján, eldönteni a tumor pontos határát, ami a macroscopos kép alapján általában nem ítélhető meg. Úgy gondoljuk, hogy ez a megállapítás kiterjeszthető általában a tok néküli nyálmirigy tumorára. Külön csoportot képez anyagunkban a 3 kemény-szájpadi tumor, melyek klinikai megjelenésükben semmiben sem különböznek a többi szájpadi k. ny.
