Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1968-03-01 / 3. szám
92 KÖNYVISMERTETÉS KÖNYVISMERTETÉS Festschrift aus Anlass der 70. Wiederkehr des Geburtstages des Vizepräsidenten Erwin Reichenbach. Szerkesztette: Prof. Dr. h. e. mult. Kurt Mothes, Halle/S. Nova Acta Leopoldina. Neue Folge. Nr. 180/Bd. 33. 1967. 228 oldal, 190 ábra. Ára fűzve: 46 MDN E. Reichenbach professzornak, a Leopoldina Akadémia alelnökének 70. születésnapja alkalmából értékes tartalmú és díszes kiállítású ünnepi kötetet jelentetett meg J. A. Barth, Leipzig kiadásában a Nova Acta Leopoldina szerkesztősége. A kötet szerzői jórészt fogorvosok és sok közlemény tárgya fogászati vagy annak határterülete. W. Meyer prof. a fogváltásról ír, Balogh K. prof. és Lelkes K. vakokon és borkóstolókon végzett izérzés-vizsgálataikról számolnak be. L. J. Baume prof. és O. Fiore-Donno az emberi dentin histogenesisét tanulmányozták histochemiai reactiók segítségével. R. Trauner prof. 300, állesontortopódiai elváltozás (96 progenia, 60 prognathia, 50 distalharapás és 95 más anomalia) műtétjének ellenőrző vizsgálatának eredményét ismerteti. Kadanoff prof. a fogak beidegzéséről közöl újabb adatokat. Inke Gábor docens (Halle) az állkapocs basalis és alveolaris része közötti új képletet, határfelületet (facies limitans baseoalveolaris) ír le és ismerteti jelentőségét. Az új képlet felhasználható a mandibula tipizálásakor és protheticai jelentősége is van. Számos orvos-fogorvos és természettudomány-történelmi értekezés is helyet kapott a kötetben. S. Palazzi prof. Vesalius életművét ismerteti, J. H. Scharf Goya, grafikáin felismerhető stomatologiai- és koponyarendellenességeket elemzi, fi. Halwin Dőlni Vöstonicában (Csehszlovákia) talált, paleolith-korból származó, mammutcsontból faragott fejen elváltozásokat (facialis paresis, felső ajakduzzanat) vél felismerni. R. Zaunich prof. F. V. Herder botanikus munkásságát ismerteti. Mutafov a bulgáriai keleti-ortodox „egyházi-orvoslás” módszereit taglalja. D .. , ” в j Huszar György dr. Böttger, H.—К. Häupl—H. Kirsten: Zahnärztliche Prothetik. Bd. II. Második átdolgozott kiadás. J. A. Barth, Leipzig, 1965. 540 oldal, 747 ábra. Böttgei—Häupl—Kirsten fogpótlástan II. kötetének első kiadása 1959-ben jelent meg. A könyv sikere és a prothetica fejlődése szükségessé tette, hogy ilyen, aránylag rövid idő után bővítve, javítva és változtatva újból kiadják. A mű célkitűzése, hogy összefoglaló módon tárgyalja a tanulók és gyakorlók számára a fogpótlástant, — nem változott. A szerzők nyomatékkai hangsúlyozzák, hogy a kötetben „kizárólag gyakorlati kezelési módszereket” ismertetnek. A könyv beosztása, fő fejezetcímei nem változtak. Az egyik szerzőnek, Häupl professzornak halála miatt, az általa írott jelentős fejezeteket Böttger prof. dolgozta át. A részleges — és teljes — műfogsor fejezetekben a haladást újabb lenyomatanyagok és szemléleti változások ismertetése jelzi. A részleges prothesis fejezetben helyt kapott a szilikonkaucsuk- és polysulfidkaucsuk-alapú lenyomatanyag. Sok előnyük mellett magas áruk korlátozza az elterjedésüket. A lenyomatot megelőző előlenyomat, ennek kitágítása és a szilikonnak csak rétegszerű alkalmazása anyagmegtakarítást eredményez. Ajánlatos a középvonal jelölése az előlenyomaton, az újbóli visszahelyezés megkönnyítésére. A polysulfidkaucsuk anyagot elsősorban alábélelésekre ajánlja. Hidegen keményedó egyéni műanyagkanálban veszi a lenyomatot, mert ez jó tapadást (átlyukasztva) és a fogatlan részeken funkciós lemintázási lehetőséget ad. A teljes prothesis lenyomatanyagai között ismerteti a viaszgyanta készítményeket, az Adhesealt, az Ex-3-N-t és Ex-3-N Gold-ot. Az Adheseal-lenyomat azonnali kiöntését ajánlja, deformációjának elkerülése végett. Magyar fogorvost nyilván örömmel tölt el, hogy Kemény professzorra, módszereire és megállapításaira milyen gyakran hivatkozik ez az előkelő kézikönyv. A részleges prothesis tárgyalásakor a retentiós-prothesis önálló fejezetet kap. A teljes prothesist tárgyaló rész egyik alapja Kemény ilyen tárgyú monográfiája. Részletesen, ugyancsak külön fejezetben ismertetik Kemény lenyomatkanalait és functiós lenyomatvételi eljárását. Csak e fejezetben Kemény prof. 21 ábráját vették át a szerzők. A mű a fémvázbeültetéssel kapcsolatban igen tartózkodó és Reichenbach-h&l egyetértve a javallatok beszűkítóse mellett törnek lándzsát. Az odontotechnológiai módszereket két hosszabb fejezet is ismerteti. Kirsten prof. a laboratóriumi alapvető eljárásokról, és a korona-híd technikáról ír. Böttger a teljes és részleges műfogsor, az öntött kapocs, az öntött prothesis és teleszkópos elhorgonyzás laboratóriumi kivitelét ismerteti. — A példaszerűen gondos kiállítású műnek minden fejezetét az irodalmi források részletes felsorolása egészíti ki. Huszár György dr_
